Éves és negyedéves összevetésben is az oktatásban dolgozók óránkénti munkaerőköltsége nőtt a leglátványosabban
Fotó: Pixabay
Az idei első negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 1,85 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, illetve 15,45 százalékkal 2023 azonos időszakához képest – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. június 04., 15:432024. június 04., 15:43
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint 2023 utolsó negyedévéhez viszonyítva idén január és március között a gazdasági ágazatok többségében nőtt a óránkénti munkaerőköltség.
A naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint az óránkénti munkaerőköltség legnagyobb mértékű csökkenését éves összevetésben a villamosenergia-, hő-, gáz-, melegvíz-termelésben és -ellátásban (–12,88 százalék), illetve a kitermelő iparban (–10,11 jegyezték). Az előző negyedévhez képest a bérköltségek 1,88 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 1,10 százalékkal nőttek.
a legjelentősebb mértékben az oktatásban (30,30 százalék), a vendéglátásban (27,06), a szállításban és raktározásban (20,96), illetve az építőiparban (20,49).
A legkisebb mértékű növekedést a kitermelő iparban (8,69 százalék), az egészségügyben és szociális ellátásban (9,94 százalék), illetve a közigazgatási szolgáltatások területén (10,68 százalék) jegyezték.
A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a bérköltségek 16,44 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 16,49 százalékkal emelkedtek.
Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.
2023 első három hónapjához képest az idei év első negyedében közel 10 százalékkal, 75 ezerre csökkent az eJobs munkaerőtoborzó platformra feltöltött új álláshirdetések száma, és ezeknek majdnem egyharmadát a kiskereskedelmi ágazat munkáltatói adták fel.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
szóljon hozzá!