Éves és negyedéves összevetésben is az oktatásban dolgozók óránkénti munkaerőköltsége nőtt a leglátványosabban
Fotó: Pixabay
Az idei első negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 1,85 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, illetve 15,45 százalékkal 2023 azonos időszakához képest – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. június 04., 15:432024. június 04., 15:43
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint 2023 utolsó negyedévéhez viszonyítva idén január és március között a gazdasági ágazatok többségében nőtt a óránkénti munkaerőköltség.
A naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint az óránkénti munkaerőköltség legnagyobb mértékű csökkenését éves összevetésben a villamosenergia-, hő-, gáz-, melegvíz-termelésben és -ellátásban (–12,88 százalék), illetve a kitermelő iparban (–10,11 jegyezték). Az előző negyedévhez képest a bérköltségek 1,88 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 1,10 százalékkal nőttek.
a legjelentősebb mértékben az oktatásban (30,30 százalék), a vendéglátásban (27,06), a szállításban és raktározásban (20,96), illetve az építőiparban (20,49).
A legkisebb mértékű növekedést a kitermelő iparban (8,69 százalék), az egészségügyben és szociális ellátásban (9,94 százalék), illetve a közigazgatási szolgáltatások területén (10,68 százalék) jegyezték.
A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a bérköltségek 16,44 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 16,49 százalékkal emelkedtek.
Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.
2023 első három hónapjához képest az idei év első negyedében közel 10 százalékkal, 75 ezerre csökkent az eJobs munkaerőtoborzó platformra feltöltött új álláshirdetések száma, és ezeknek majdnem egyharmadát a kiskereskedelmi ágazat munkáltatói adták fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!