Éves és negyedéves összevetésben is az oktatásban dolgozók óránkénti munkaerőköltsége nőtt a leglátványosabban
Fotó: Pixabay
Az idei első negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 1,85 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, illetve 15,45 százalékkal 2023 azonos időszakához képest – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. június 04., 15:432024. június 04., 15:43
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint 2023 utolsó negyedévéhez viszonyítva idén január és március között a gazdasági ágazatok többségében nőtt a óránkénti munkaerőköltség.
A naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint az óránkénti munkaerőköltség legnagyobb mértékű csökkenését éves összevetésben a villamosenergia-, hő-, gáz-, melegvíz-termelésben és -ellátásban (–12,88 százalék), illetve a kitermelő iparban (–10,11 jegyezték). Az előző negyedévhez képest a bérköltségek 1,88 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 1,10 százalékkal nőttek.
a legjelentősebb mértékben az oktatásban (30,30 százalék), a vendéglátásban (27,06), a szállításban és raktározásban (20,96), illetve az építőiparban (20,49).
A legkisebb mértékű növekedést a kitermelő iparban (8,69 százalék), az egészségügyben és szociális ellátásban (9,94 százalék), illetve a közigazgatási szolgáltatások területén (10,68 százalék) jegyezték.
A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a bérköltségek 16,44 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 16,49 százalékkal emelkedtek.
Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.
2023 első három hónapjához képest az idei év első negyedében közel 10 százalékkal, 75 ezerre csökkent az eJobs munkaerőtoborzó platformra feltöltött új álláshirdetések száma, és ezeknek majdnem egyharmadát a kiskereskedelmi ágazat munkáltatói adták fel.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
szóljon hozzá!