Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint Románia hamarosan visszatér a stabil kilátásokhoz
Fotó: Gov.ro
A jelenlegi kormány tevékenysége folyamán Románia hamarosan visszatér a stabil minősítési kilátásra – jelentette ki szombati sajtóértekezletén Florin Cîţu pénzügyminiszter. A Standard & Poor's hitelminősítő intézet szerint idén legtöbb 10 százalékos nyugdíjemelés várható Romániában.
2020. június 06., 17:232020. június 06., 17:23
2020. június 06., 17:242020. június 06., 17:24
„Ez a negatív kilátás nem ennek a kormánynak a felelőssége, de azt garantálom önöknek, hogy úgy, ahogyan a mostani kabinetnek sikerült megakadályoznia a hitelminősítés lerontását, hamarosan visszatérünk a stabil kilátásokhoz. Ez az első lépés a helyes irányba” – mondta Cîţu a Victoria-palotában. A tárcavezető annak kapcsán tartott sajtóértekezletet, hogy a Standard & Poor's hitelminősítő intézet (S&P) negatív kilátásokkal megerősítette Románia BBB mínusz/A-3 államadós-besorolását a hosszú és rövid futamidejű adósságok esetében helyi pénznemben és devizában.
Noha az ügynökség arra számított, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány negatív gazdasági és pénzügyi hatásai eredményeként Románia nettó államadóssága a bruttó hazai termék (GDP) 43 százalékára növekedjen, úgy értékeli, hogy a 2020-as választások után jelentős konszolidációs intézkedésekre kerül sor. Az S&P leronthatja Románia hitelminősítését, ha a költségvetési és külső egyensúlyhiány továbbra is magasabb marad, mint amire az ügynökség jelenleg számít, és ha a költségvetési konszolidáció hiánya magasabb állam- és külső adósságot eredményez. Ugyancsak a besorolás csökkenéséhez vezethet, ha a gazdaságpolitika szinkronizálásának hiánya növeli az árfolyam-ingadozást, és ennek negatív következményei lesznek az állami- és a magánszektor mérlegeire.
Az Agerpres hírügynökség ismertetése szerint a S&P stabilra javíthatja Románia minősítési kilátásait, ha a kormány haladást ér el a költségvetés konszolidációjában, ami az ország államháztartásának és a külső helyzetének stabilizálódásához vezet. Az S&P úgy véli, hogy a koronavírus-járvány negatív költségvetési hatásai politikai hátteret biztosítanak a kormánynak, hogy a 2020 szeptemberére tervezett nyugdíjnövelés költségeit csökkentse. Az ügynökség becslése szerint – figyelembe véve a közelgő választásokat is – 10 százalékos nyugdíjemelés várható (a korábbi jogszabályokban előírt 40 százalék helyett), ami körülbelül 1 százalékkal növeli a 2021-es költségvetési hiányt.
Romániának biztos piaci hozzáférése van, ami enyhíti a közszféra rövid távú magas finanszírozási igényeivel járó kockázatokat. Az S&P kulcsfontosságú politikai kapcsolatként ismeri el Románia EU-tagságát, ami hasznára van az ország intézményi keretének, és valószínűsíti, hogy pénzügyi támogatást fog kapni az erre az évre elkülönített rendkívüli strukturális alapokból.
A világjárvány terjedésének megakadályozására bevezetett korlátozások jelentősen befolyásolják a belső keresletet, különösen 2020 második negyedévében – figyelmeztet az ügynökség. Ezenkívül a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek idei gyenge külső kereslete erősen befolyásolja a romániai export egészét, amelynek több mint 20 százaléka Németországba, 10 százaléka pedig Olaszországba irányul, amely országok 2020-ban súlyos recesszióval szembesülnek. Az S&P mostani becslései szerint a romániai gazdasági tevékenység az év közepétől fokozatosan újraindul, és 2021-ben 4 százalékos növekedést produkál.
Románia folyó fizetési mérlegének hiánya növekedni fog, és 2020-ban elérheti a GDP 5 százalékát – figyelmeztet az S&P. A növekvő kereslet és az export 2021-es erőteljes fellendülése után, 2023-ra a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 4%-a körül lesz. Az S&P szerint a külföldi részvényesek által dominált romániai bankszektor továbbra is szilárd. Ez az ágazat szilárd helyzetből sodródott a világjárvány okozta turbulenciába, a hitel-betét arány 2019 végén 72% volt, ami nagyjából fele a 2010-ben regisztrált 142%-os csúcsnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás