Több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában (képünk illusztráció)
Fotó: Facebook/Compania Naţională Poşta Română
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
2025. március 28., 16:422025. március 28., 16:42
A havi átlagnyugdíj 2581 lej volt 2024-ben Romániában, 22,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban, miközben a nyugdíjasok száma 21 ezer fővel, 4,959 millióra csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (NIS) pénteken közzétett adataiból.
A 2581 lejes átlagot a nyugdíjasok valamennyi kategóriáját figyelembe véve mérték, tehát ide a társadalombiztosítási, illetve egyéb besorolású, például rokkantsági vagy hozzátartozói juttatásban részesülőket is beszámították.
Az INS szerint a teljes járulékfizetési időszakkal rendelkezők (adózás előtti) átlagos nettó nominális állami társadalombiztosítási öregségi nyugdíja a nettó átlagkereset 53,9 százalékát tette ki (az előző évi 50,2%-kal szemben).
Egyébként a tb-nyugdíjban részesülők a nyugellátásra jogosultak 92,56%-át tették ki; korengedményes juttatást az ellátásban részesülők 2,16%-a kapott. Országos szinten az állami tb-nyugdíjasok és az alkalmazottak átlagos létszámát tekintve 10 dolgozóra 8 nyugdíjas jutott. Ez az arány jelentős eltéréseket mutat területi lebontásban:
Tavaly 10 dolgozóra 8 nyugdíjas jutott Romániában
Fotó: László Ildikó
Szintén nagy eltéréseket mutat földrajzi összevetésben a rendes átlagnyugdíj összege, a legkisebb és a legnagyobb juttatás között 1251 lej a különbség.
A legkisebb tb-átlagnyugdíjat 2024-ben Kárpátokon túli térségekben, Botoșani (1946 lej), Vrancea (1969), Giurgiu (1976) és Vaslui (1998) megyében jegyezték. A másik oldalon a legmagasabb átlagnyugdíjjal Hunyad megye (3197), Bukarest (3115), illetve Gorj (2896) és Brassó megye (2892) „büszkélkedhet”.
Első ránézésre megdöbbentőnek tűnhet a dél-erdélyi Hunyad megye éllovas szerepe – amely még a fővárost is megelőzi –, de tudni kell, hogy a manapság igen elmaradottnak elkönyvelt térség nyugdíjak tekintetében rendszerint az élbolyban kap helyet.
Példának kiváló annak az erdélyi bányásznak az esete, aki tavaly ősszel azzal állt a sajtó elé, hogy az új nyugdíjtörvény újraszámításai nyomán 5800 lejjel csökkent a nyugdíja – ami több szempontból is sokkoló. Mint kiderült, a bányászmérnök – aki 22 évet a föld alatt, csaknem két évtizedet pedig felszíni üzemben dolgozott le – addig több mint 15 ezer lejes nyugdíjat kapott. Végül megnyugtatták, hogy továbbra is az eredeti összeget utalják neki, ugyanis csökkenés esetén újraszámítás után is a régi nyugdíjat utalják neki.
Ami kicsivel kevesebb, mint az államfői fizetés, és kicsivel több, mint a miniszterelnök havi bére. Egyébként a Fehér megyei bányászról kiderült, hogy
Mindez olyan körülmények között történhet meg, hogy például a sokat vitatott különnyugdíjak esetében már több kategóriában a korábban kapott fizetés 65-80 százalékában maximálták az időskori állami juttatást.
Fiatalon megérte? Nagy nyugdíjat kapnak a bányászok
Fotó: Pixabay.com
A dél-erdélyi közigazgatási egység Teleorman, Vrancea, Vâlcea, Vaslui, illetve a székelyföldi Hargita megyével közösen rendre a sereghajtók között kullog e tekintetben.
Igaz, havi lebontásban a legfrissebb adatok szerint Hunyad 4100 lej fölé tornászta magát, és januárban kikerült a legutolsó három megye közül. Egyébként idén januárban 5328 lej volt az országos nettó átlagfizetés (ami visszaesés a decemberben mért 5645 lejhez képest). A legnagyobb összegeket Bukarest (6749), illetve Kolozs (6335) és Temes megye (5755) szolgáltatta. A sereghajtók között Vranceát (3960), Vâlceát (4047) és Vasluit (4089) találjuk.
A tavalyi negyedik negyedévben az előzőhöz viszonyítva 12,2 százalékkal 2898 lejre emelkedett az átlagnyugdíj Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A kormány elfogad egy jogszabályt, amelyik megakadályozza, hogy a jövőben 100 000 eurós nagyságrendű prémiumokat kapjanak nyugdíjazásukkor a Romsilva vezető beosztású alkalmazottai – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Idén februárban 4 664 662 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 31 906-tal kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2757 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
A nagy adófizetők közül 44-nek volt adóhátraléka 2024 végén, összesen 3,23 milliárd lej értékben – közölte szerdán az Országos Adóhatóság (ANAF).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!