Kapcsoltak. Rendkívüli óvintézkedéseket hoznak a teljes áramszünet elkerülése érdekében
Fotó: László Ildikó
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”. A rendkívüli helyzetet nem holmi „gonosz erők”, külső hatalmak, összeesküvések, kibertámadások idézik elő, hanem paradox módon a földkerekség egyik legnagyobb ünnepének „köszönhetjük” a teljes áramszünet veszélyét. Ráadásul rádupláz a Romániában oly sokak által régóta áhított „húsvétegyesítés”, amikor az ortodoxok, illetve a katolikusok és protestánsok egy időben ünneplik Krisztus feltámadását. Emiatt hétvégén történelmi mélypontra süllyed a villanyfogyasztás, a túltermelés miatt pedig akár össze is omolhat az áramhálózat.
2025. április 16., 14:042025. április 16., 14:04
2025. április 16., 14:132025. április 16., 14:13
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter kedden arról biztosította a lakosságot, hogy Romániában nem lesz teljes áramszünet (blackout) és áramkimaradások sem, annak ellenére, hogy az ortodox és a katolikus húsvétot ugyanazon a napon ünneplik, ami a termeléshez viszonyított alacsonyabb energiafogyasztással jár. A tárcavezető azonban elismerte, hogy az energiahálózat „stressznek” lesz kitéve, nemcsak Romániában, hanem minden európai országban, legfőképpen vasárnap.
Eközben a hatóságok úgy készülnek, hogy a Hidroelectrica is lekapcsolja a vízerőműveket, minimálisra tekerik vissza az Oltenia energetikai komplexum termelését, végső esetben pedig 10-20 százalékkal csökkentik a cernavodai atomerőmű reaktorainak termelését is.
Mint a fentiekből kiderül: bár a miniszter mindenkit megnyugtatni szándékozó bejelentéssel kezdte mondandóját, azért a tervezett óvintézkedések a hétvégén várható helyzet súlyosságáról tanúskodnak. Burduja az Energetikai Parancsnokság keddi ülése után ismertette a bajmegelőző lehetőségeket. A News.ro beszámolója szerint a miniszter kifejtette, hogy amikor az áramfogyasztás nagyon alacsony, mint a húsvéti ünnepek alatt, a szakembereknek intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a termelés ne legyen nagyon magas, és a rendszer egyensúlyban maradjon.
„Ez a probléma nemcsak Romániának, hanem a régió más országainak is gondot fog okozni, mert az ortodox húsvét átfedésben van a katolikus húsvéttal, és ha többletenergia keletkezik, akkor nem lesz hova exportálnunk a régióban” – mondta Burduja.
„Akkor olyan fogyasztást becsülünk, amely az alapforgatókönyv szerint 2500 megawatt (MW) körül lehet. Ez egy nagyon alacsony fogyasztás. Gondoljunk csak arra, hogy egy átlagos vasárnapon, egy olyan napon, amikor a fogyasztás amúgy is alacsonyabb, mint hét közben, 5000 és talán 4000 MW közötti értékekről beszélünk. Tehát húsvétkor ennél is kétszer alacsonyabb szint várható” – magyarázta a tárcavezető.
Szakemberek szerint esetleg helyi szinten lehetnek áramkimaradások
Fotó: Gergely Imre
Sebastian Burduja azt is elmondta, hogy a szakemberek minden forgatókönyvet figyelembe vesznek, még a legpesszimistábbakat is, és hogy cselekvési tervvel és intézkedésekkel rendelkeznek arra az esetre, ha az energiarendszerben egyensúlyhiány lépne fel. Az intézkedések „dinamikájáról” szólva úgy fogalmazott, például a Hidroelectrica termelését más energiaforrások termelésének megfelelően lehet szabályozni. Emellett a fő energiatárolási szolgáltatók akkumulátorai készen állnak a felesleges energia elnyelésére.
„A mostani adatok alapján nincs okunk aggodalomra. A szokásos problémáktól eltekintve ebben a szakaszban nem számítunk arra, hogy nagyobb mértékű zavarok lépnének fel” – jelentette ki az energiaügyi miniszter.
Pedig az országos hálózatot kezelő Transelectrica állami energiavállalat képviselője korábban még veszélyesebb értékekkel is számolt. A rendszer „agyának” is nevezett Országos Energetikai Diszpécserszolgálat (DEN) vezetője, Virgiliu Ivan szerint
„Tavaly például (az ortodox) húsvét első napján 2700 MW volt a minimális fogyasztás, idén pedig alacsonyabb fogyasztásra számítunk, tekintettel arra, hogy a prosumerek beépített kapacitása egy év alatt mintegy 1000 MW-tal növekedett. Ebben a tekintetben minden lehetséges szempontot és forgatókönyvet figyelembe veszünk, és erre az időszakra szoros együttműködésben készülünk mind a romániai intézményekkel és szervezetekkel, mind az európai összekapcsolt hálózat szintjén” – mondta a Profit.ro portál által idézett Virgiliu Ivan.
„Készülünk és keressük a megfelelő megoldásokat. Tekintettel arra, hogy az ortodox és a katolikus keresztények húsvéti ünnepének időpontja egybeesik, európai szinten egy csoportot hoztak létre az összekapcsolt villamosenergia-hálózati rendszer működésének előkészítésére, amelyben az összes európai rendszerüzemeltető részt vesz” – fogalmazott a szakember. Hiszen az ünnepi túltermelés nemcsak romániai probléma: tavaly például Görögország emiatt ortodox húsvétkor (ami nem esett egybe a katolikus-protestánssal) teljesen leállította az elektromosenergia-importot.
A prosumerek termelése az egyik „veszélyforrás”
Fotó: Pixabay.com
Jelenleg ugyanis Románia nagy kereskedelmi fotovoltaikus parkjai teljes beépített kapacitása meghaladja a 2300 MW-ot, a lakossági kiserőművek pedig immár több mint 2400 MW-ot „nyomnak a latban”: immár számuk meghaladta a 200 ezret.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
Ehhez képest – amint a Szabad Európa romániai portáljának összeállításából is kiderül – tavaly áprilisban még csak 117 ezren voltak, 1554 MW telepített teljesítménnyel. Ez egyébként azt is jelenti, csaknem 100 ezer fogyasztó is „kiesik”, hiszen a prosumerek csúcsidőben nem az országos hálózatból kapják az áramot, hanem saját „termésükből” fogyasztanak.
A Transelectrica idei „egyensúlyozását” emellett az is nehezíti, hogy – a tavalyi helyzettel ellentétben – idén a cernavodai atomerőmű valamennyi reaktora teljes kapacitással működik, ami 1300 megawattóra (MWh) állandó betáplálást jelent az országos hálózatba. És ezekkel nehéz „játszadozni”, lejjebb „tekerni”, ki-be kapcsolgatni őket.
Mihai Nicuț, az e-nergia.ro szakportál alapítója a Romania.europalibera.org oldalnak elmondta, a probléma azért „nemzetközi”, mert mindenhol alacsony lesz a fogyasztás húsvétkor az ünnep vallási egybeesése miatt, így a szomszédos országok sem tudják „felszívni” a felesleget. Éppen ezért európai szinten már február óta teszteket végeznek. Ugyanakkor a szakember nem hiszi, hogy fennáll egy országos szintű „blackout” veszélye. Egyetértett vele a Szabad Európának nyilatkozó Andrei Manea is.
A két szakember szerint a jövőben hálózatfejlesztésekkel és az energiatárolási kapacitás növelésével lehet kivédekezni a hasonló helyzeteket. Utóbbit a zöldenergia-termelés támogatásával párhuzamosan kell ösztönözni, megvalósítani.
Érdekesség ugyanakkor, hogy eddig a „blackoutveszély” fordított helyzetben jelentkezett. Amint arról tavaly nyáron beszámoltunk, az áramtermelő-fogyasztókat és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE) szerint a kánikula következményei arra késztetik a hatóságokat, hogy lelkileg felkészítsék a lakosságot egy esetleges blackoutra, azaz teljes áramkimaradásra. Akkor ugyanis éppen a túlfogyasztás jelentett problémát: minden energiatermelőt be kellett indítani, hogy fedezni tudják főleg a lakosság hűtésigényét, a légkondicionálók működését. Ugyanis a szélsőségesen magas hőmérséklet során (is) bebizonyosodott, mennyire törékeny, sérülékeny Románia energiahálózata.
A kánikula következményei arra késztetik a hatóságokat, hogy lelkileg felkészítsék a lakosságot egy esetleges blackoutra, azaz teljes áramkimaradásra – állapította meg az áramtermelő-fogyasztókat és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!