Fotó: RMDSZ
A bevált faanyag-nyomkövető rendszer fejlesztését és az újrahasznosítható hulladék és használt áru útjának monitorozását lehetővé tevő jogszabályi keretről is beszámoltak hétfőn a kormány illetékesei.
2022. február 07., 17:442022. február 07., 17:44
Bár az indulás nem volt zökkenőmentes, hatékonynak bizonyult a SUMAL 2.0 faanyag-nyomkövető rendszer – vonta meg az egyéves mérleget hétfőn Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. Mint a Lucian Bode belügyminiszterrel közösen tartott hétfői bukaresti sajtótájékoztatón hangsúlyozta, Románia Európa egyik legmodernebb és leghatékonyabb faanyag-nyomkövető rendszerével rendelkezik. Emlékeztetett, a tavaly január végén beüzemelt új rendszer egyik legfontosabb célja az illegális erdőirtás és falopás visszaszorítása volt, amelyet az átláthatóság növelésével értünk el.
„Az első néhány hónapban nehéz volt a rendszer gyakorlatba ültetése, de mostanra az erdőgazdálkodás digitalizálásával elértük, hogy valós időben tudjuk nyomon követni a fa útját a kitermeléstől a szállításon át a raktározásig. Csökkentettük a bürokráciát a korábban kötelező papíralapú jelentések kiiktatásával és megkönnyítettük az erdészek munkáját.
– idézte Tánczost az RMDSZ közleménye.
A tárcavezető kiemelte annak a fontosságát, hogy a SUMAL rendszerrel összekapcsolt erdőfelügyelő telefonos alkalmazáson és honlapon keresztül a lakosság és a civil szervezetek is aktívan részt vesznek az illegális fakitermelés elleni küzdelemben. „A számok azt mutatják, hogy 2021-ben 150 ezer felhasználó 6,8 millió lekérdezést végzett. Ezek alapján több mint 4985 lakossági bejelentés érkezett gyanús faanyagszállítmányokról a 112-es sürgősségi számra. Ezek közül 1038-at ellenőriztek a hatóságok, és 267 esetben a gyanú beigazolódott” – sorolta a miniszter.
„A regisztrált adatok azt mutatják, hogy a legálisan kitermelt fa mennyisége 800 ezer köbméterrel volt több 2021-ben, mint az azt megelőző évben. Az adatokból az is kiderül, hogy Románia 2,3 millió köbméter faagyagot exportált, többnyire feldolgozott formában, míg az import mértéke 3,2 millió köbméter volt 2021-ben. Ez utóbbi zömében az Európai Unión kívülről behozott nyersanyag volt” – részletezte az adatokat Tánczos Barna.
„Olyan jogszabályt készítettünk elő, amellyel megtiltjuk, hogy a fát éjszaka szállítsák el az erdőből. A szigorításokkal párhuzamosan pedig olyan támogatási rendszereket indítunk, amelyekkel az erdőültetést és az új erdők fenntartását fogjuk segíteni. Azon dolgozunk, hogy az erdők megóvása mellett meg tudjuk tartani a gazdasági szerepüket is” – jelentette ki.
A sajtótájékoztatón az erdészeti ágazatban az elmúlt évben végzett hatósági ellenőrzések eredményeiről is beszámoltak. 2021-ben a hatóságok 234 505 ellenőrző akciót hajtottak végre.
Több mint 7500 lezárult büntetőeljárás volt tavaly, a 2020-ban számontartott 4400-al szemben, és több mint 11 700 elindított büntetőeljárás, a 2020-ban számontartott 8300-al szemben. Tavaly 15 millió lej értékben róttak ki bírságot a hatóságok. A bűncselekmények száma közel a duplája a 2020-as adatnak. Ez az erdészeti törvénykönyv szigorításával áll összefüggésben, amely több kihágást bűncselekmény kategóriába sorolt át – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Tánczos Barna és Lucian Bode azt is bejelentette, közvitára bocsátják a környezetvédelmi és a belügyi tárca közös rendeletét azokról a határátkelőhelyekről, ahol az újrahasznosítható hulladékot és használt árut szállító járművek átléphetik a határt.
„Tizenöt határátkelőhelyet jelöltünk ki, ahol a regisztrált szemétszállítmányok behozatalát engedélyezzük. Olyan jogszabályi keretet dolgoztunk ki a belügyminisztériummal közösen, amely biztosítja, hogy minden szállítmányt alaposan ellenőrizhessünk, és megbizonyosodhassunk arról, hogy pontosan azt tartalmazzák, ami a szállítási okmányokon szerepel.
– hangsúlyozta Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.
A közvitára bocsátott miniszteri rendeletben meghatározott határátkelőhelyek között találjuk amúgy a nyugati határon a halmi, a petei, a borsi, a kürtösi, illetve a két nagylaki átkelőt is.
Fatolvajok támadtak az udvarán egy erdészre és a családtagjaira a Dâmboviţa megyei Bilciureşti-en; az eset beilleszkedik az erdészeti dolgozók ellen irányuló agressziósorozatba, amely során az elmúlt években hat erdészt megöltek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás