Fotó: Jakab Mónika
Míg korábban tabunak számított, ma már egyre több munkáltató hozza nyilvánosságra azt, hogy milyen fizetéseket adnak alkalmazottainak. Az egyik állásközvetítő portálon például jelenleg közel 10 000 álláshirdetésben van feltüntetve a kínált bér, és ezek egynegyedét kiskereskedelmi munkáltatók adták fel.
2023. április 14., 09:172023. április 14., 09:17
Az eJobs annak kapcsán adott ki közleményt csütörtökön a témában, hogy az Európai Parlament a napokban elfogadta a fizetések és a vállalati bérpolitika átláthatóvá tételéről szóló irányelvet, amelynek célja elsősorban a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése. Az állásközvetítő portál képviselői szerint az irányelv az utóbbi évek egyik legjelentősebb munkaerőpiaci intézkedése, amelynek hatásait a munkavállalók és a munkaadók is érezni fogják. Előbbiek évek óta várják a fizetések átláthatóvá tételét,
Az eJobs értékesítési igazgatója, Roxana Drăghici az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint rámutatott: már több mint egy éve beszélnek arról, hogy közeledik az idő, amikor a bérek nem lesznek bizalmasak. Ez sok pró és kontra véleményt szült, de most, hogy az irányelvet elfogadták, és határidőt szabtak meg a tagállamoknak a nemzeti jogrendjükbe való átültetésére, a munkáltatók kezdenek konkrét lépéseket tenni ebbe az irányba – nyomatékosította.
A szakember kitért ugyanakkor arra is, hogy az eJobs.ro platformon jelenleg fellelhető álláshirdetések közül csaknem 10 ezerben közlik a bért is. Ez a hirdetések mintegy 30 százalékát teszi ki.
A bérek könnyebb összehasonlítása és a különbségek láttatása érdekében egy új uniós jogszabály nyilvánossá teszi a cégek bértábláit. A szabályokat a nemek közötti fizetéseltérések felszámolási szándékával vezetik be.
Roxana Drăghici kiemelte: túl azon, hogy a munkáltatóknak kötelező módon alkalmazniuk kell majd az új előírásokat, a vállalatok tudatában vannak ezek pozitív hatásainak. Ide sorolta, hogy a kínált bér közzétételével csökken az álláshely betöltéséhez szükséges idő, mert a fizetés ismeretében az érdeklődők célzottan jelentkeznek, ugyanakkor a piaci átlagnál magasabb bért kínálók előnybe kerülnek.
„Adataink azt mutatják, hogy a kínált bért is feltüntető hirdetésekre 40 százalékkal többen jelentkeznek, mint a többire” – magyarázta. Hozzátette: eddig a kiskereskedelem, a szolgáltatások, a szórakoztatóipar (különösen a kaszinók és a szerencsejáték-szolgáltatók), az élelmiszeripar, a turizmus, a logisztika és a szállítás, valamint az outsourcing-szolgáltatások terén tevékenykedő vállalatok tanúsították a legnagyobb nyitottságot e tekintetben.
A turizmusban dolgozók átlagosan 3000 lejt keresnek havonta, a call centerekben dolgozók 3400 lejt, az értékesítéssel foglalkozók 3900 lejt. A logisztikában dolgozók nettó átlagfizetése 3700 lej, az élelmiszeriparban dolgozóké 3500 lej, a szállítás terén tevékenykedőké 4000 lej, a kaszinókban/szórakoztatóiparban dolgozóké 4200, az autóiparban dolgozóké pedig 4600 lej.
Az eJobs.ro-n jelenleg több mint 30 000 álláshirdetés érhető el, és havonta több mint 2 millió felhasználó veszi igénybe az állásplatform szolgáltatásait.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!