Fotó: Jakab Mónika
Míg korábban tabunak számított, ma már egyre több munkáltató hozza nyilvánosságra azt, hogy milyen fizetéseket adnak alkalmazottainak. Az egyik állásközvetítő portálon például jelenleg közel 10 000 álláshirdetésben van feltüntetve a kínált bér, és ezek egynegyedét kiskereskedelmi munkáltatók adták fel.
2023. április 14., 09:172023. április 14., 09:17
Az eJobs annak kapcsán adott ki közleményt csütörtökön a témában, hogy az Európai Parlament a napokban elfogadta a fizetések és a vállalati bérpolitika átláthatóvá tételéről szóló irányelvet, amelynek célja elsősorban a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése. Az állásközvetítő portál képviselői szerint az irányelv az utóbbi évek egyik legjelentősebb munkaerőpiaci intézkedése, amelynek hatásait a munkavállalók és a munkaadók is érezni fogják. Előbbiek évek óta várják a fizetések átláthatóvá tételét,
Az eJobs értékesítési igazgatója, Roxana Drăghici az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint rámutatott: már több mint egy éve beszélnek arról, hogy közeledik az idő, amikor a bérek nem lesznek bizalmasak. Ez sok pró és kontra véleményt szült, de most, hogy az irányelvet elfogadták, és határidőt szabtak meg a tagállamoknak a nemzeti jogrendjükbe való átültetésére, a munkáltatók kezdenek konkrét lépéseket tenni ebbe az irányba – nyomatékosította.
A szakember kitért ugyanakkor arra is, hogy az eJobs.ro platformon jelenleg fellelhető álláshirdetések közül csaknem 10 ezerben közlik a bért is. Ez a hirdetések mintegy 30 százalékát teszi ki.
A bérek könnyebb összehasonlítása és a különbségek láttatása érdekében egy új uniós jogszabály nyilvánossá teszi a cégek bértábláit. A szabályokat a nemek közötti fizetéseltérések felszámolási szándékával vezetik be.
Roxana Drăghici kiemelte: túl azon, hogy a munkáltatóknak kötelező módon alkalmazniuk kell majd az új előírásokat, a vállalatok tudatában vannak ezek pozitív hatásainak. Ide sorolta, hogy a kínált bér közzétételével csökken az álláshely betöltéséhez szükséges idő, mert a fizetés ismeretében az érdeklődők célzottan jelentkeznek, ugyanakkor a piaci átlagnál magasabb bért kínálók előnybe kerülnek.
„Adataink azt mutatják, hogy a kínált bért is feltüntető hirdetésekre 40 százalékkal többen jelentkeznek, mint a többire” – magyarázta. Hozzátette: eddig a kiskereskedelem, a szolgáltatások, a szórakoztatóipar (különösen a kaszinók és a szerencsejáték-szolgáltatók), az élelmiszeripar, a turizmus, a logisztika és a szállítás, valamint az outsourcing-szolgáltatások terén tevékenykedő vállalatok tanúsították a legnagyobb nyitottságot e tekintetben.
A turizmusban dolgozók átlagosan 3000 lejt keresnek havonta, a call centerekben dolgozók 3400 lejt, az értékesítéssel foglalkozók 3900 lejt. A logisztikában dolgozók nettó átlagfizetése 3700 lej, az élelmiszeriparban dolgozóké 3500 lej, a szállítás terén tevékenykedőké 4000 lej, a kaszinókban/szórakoztatóiparban dolgozóké 4200, az autóiparban dolgozóké pedig 4600 lej.
Az eJobs.ro-n jelenleg több mint 30 000 álláshirdetés érhető el, és havonta több mint 2 millió felhasználó veszi igénybe az állásplatform szolgáltatásait.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!