Szupermarketek: van, ahol a kevés is sok

•  Fotó: Thomas Campean

Fotó: Thomas Campean

Nem hiszik a Krónika által megszólaltatott szakemberek, hogy a jelenleginél több multinacionális nagyáruházra lenne szükség a Székelyföldön.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2015. szeptember 30., 20:332015. szeptember 30., 20:33

A Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap tegnap arról cikkezett, hogy Romániát harmadát elkerülik a külföldi befektetők, így ezek a régiók még „termékeny területek” lehetnek számukra. Mint a ZF rámutatott, az országban éppen egy tucat olyan megye van, ahol tizenötnél kevesebb szuper- vagy hipermarket üzemel, ezeken a vidékeken pedig a kisebb élelmiszerüzletek, tömbházak alatti boltok vagy éppen bódék dominálják a piacot.

Az említett megyék között találjuk Erdélyből és a Partiumból Hargita, Kovászna, valamint Szilágy megyét, a két székelyföldi megyében 12-12 hasonló létesítmény van, a Szilágyságban pedig alig kilenc. Ezek a megyék egyébként – mint a pénzügyi napilap újságírója is emlékeztet – az ország legszegényebb vidékei, ahol a munkanélküliségi ráta magasabb az országos átlagnál, miközben a fizetések akár 30 százalékkal is elmaradnak az országos átlagbértől.

Nagyobb vásárlóerő, több szupermarket – mondhatjuk, hiszen Erdélyből Brassó megyében van a legtöbb multinacionális nagyáruház, szám szerint 72, Kolozs megyében hatvan, Temes megyében pedig 59. Mintegy viszonyításképpen: Bukarestben 481 hasonló létesítményt találunk.
Országos viszonylatban egyébként mintegy 1600, a ZF által „modern üzletnek” nevezett áruház van, miközben a hagyományos boltok száma eléri a 70-80 ezret. Azonban előbbieké a romániai élelmiszerpiac 55 százaléka, Bukarestben pedig az arány megközelíti a 70 százalékot is.

„Inkább a helyi”

A multinacionális cégek ellenében azonban inkább a helyi kisvállalkozásokat támogatják a székelyföldi gazdasági szakértők. Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Hargita megyei alelnöke a Krónika megkeresésére kifejtette, gazdasági, befektetői szempontból lehet, hogy kevés a nagyáruház Hargita megyében, ám a lakosság szempontjából vizsgálva még ez is sok. 

Alacsonyak a bérek Hargita megyében
2014-ben 2328 lej volt a bruttó átlagbér, 7,6 százalékkal több, mint 2013-ban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által a napokban nyilvánosságra hozott adatsorokból. A nettó átlagbér eközben 1697 lej volt, 7,5 százalékkal, vagyis 118 lejjel több, mint az előző évben. Területi lebontásban Románia 36 megyéjében volt alacsonyabb az átlagfizetés az országos szintnél. A legkevesebbet, 1251 lejt a Hargita megyében élők vihették haza, ez a szint 26,3 százalékkal marad el az átlagtól. Az ellenkező póluson Bukarest áll nettó 2441 lejjel, ami pedig 43,8 százalékkal magasabb az országos átlagnál.Mint részletezte, minél több ugyanis a multinacionális cég, a helyi kisvállalkozók kevésbé tudják érvényesíteni az érdekeiket, csökken a mozgásterük, hiszen a multik árpolitikájával, a dömpingárakkal nehezen tudják felvenni a versenyt. Gyerkó László a nyugat-európai országok példáját említette, ahol sok városban csak a településen kívül épülhetnek meg a raktáráruházak, hogy a kisüzletek is megélhessenek.

A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy a törvényalkotók is próbálkoznak a helyi értékek és érdekek védelmével, például törvénytervezetet nyújtottak be, ami alapján kötelezni lehetne a multikat, hogy helyi termékeket forgalmazzanak. Jelenleg arról folyik a vita, hogy a helyi termékeknek 20-30 vagy 50 százalékos arányban kell jelen lenniük a polcokon, és elemzéseket végeznek, hogy a helyi gazdálkodók milyen mértékben tudják lefedni a nagyáruházak igényeit. „Minden szinten a helyi termelőket, kereskedőket kell támogatni” – szögezte le a székelyföldi közgazdász.

„Megölik a kisebbet”

A piacgazdálkodás természetes folyamata, hogy a nagy üzletláncok egyszer a fővárosban, majd a nagyvárosokban telepednek meg, és utolsó lépésben terjeszkednek a kisebb megyékben, városokban – fogalmazta meg lapunknak Édler András.

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, nem biztos, hogy Háromszéken a meglévőnél több nagyáruházra van szükség, hiszen minél többen telepednek meg a térségben, annál inkább „megölik a kisebbeket”.

„Ha egészséges gazdaságot akarunk, a helyi vállalkozókra kell építkezni, akik helyben adóznak. A nagy üzletek csak az ingatlanadót és a személyi jövedelemadó visszaosztott részét hagyják helyben” – ecsetelte a gazdasági szakértő, aki szerint különben sem a kereskedelmet kell fejleszteni, mert az kevés hozzáadott értéket termel, inkább az ipar és a szolgáltatások terén kell befektetőket vonzani a térségbe.

„A kereskedelemben a helyieknek kellene minél inkább megvetniük a lábukat, és erre vannak is már jó példák” – vallja Édler. Szerinte egyébként plázákra sincs szükség, hiszen a helyi kiskereskedők is tudnak márkás termékeket forgalmazni, ha erre van igény. Kérdésünkre ugyanakkor arra is kitért, hogy a kamaránál nem érdeklődnek a multinacionális cégek – ha a saját elemzéseik alapján úgy döntenek, hogy egy térségben megtelepednek, akkor először megkeresik a telket, mert ha előtte nagydobra verik a szándékukat, megemelkedhetnek a telekárak.

Ezzel szemben a gyárak, a szolgáltatások esetében a befektetők általában a kamaránál érdeklődnek. Édler András mintegy összefoglalóként leszögezte, a helyieknek kell megelőlegezni a bizalmat, hogy megerősödhessenek, hiszen ők erősítik a megye gazdaságát, és minden máshol elköltött lej gyengíti azt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 23., hétfő

A Bolojan-kormány „egyértelmű” kiadáscsökkentő intézkedései

A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.

A Bolojan-kormány „egyértelmű” kiadáscsökkentő intézkedései
2025. június 22., vasárnap

Elemzők: 5 lej alá süllyedhet az euró árfolyama, de nem marad ott sokáig

Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.

Elemzők: 5 lej alá süllyedhet az euró árfolyama, de nem marad ott sokáig
2025. június 21., szombat

Idén nyáron nem nő az általános áfa és nem lesz tranzakciós illeték, ígéri az USR elnöke

Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.

Idén nyáron nem nő az általános áfa és nem lesz tranzakciós illeték, ígéri az USR elnöke
2025. június 21., szombat

Alakul a deficitcsökkentő intézkedéscsomag

Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.

Alakul a deficitcsökkentő intézkedéscsomag
2025. június 21., szombat

Valós a fenyegetés: elzárhatják az uniós pénzcsapokat, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet

Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.

Valós a fenyegetés: elzárhatják az uniós pénzcsapokat, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet
2025. június 20., péntek

Tovább nőtt az üzemanyagok ára

Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.

Tovább nőtt az üzemanyagok ára
Tovább nőtt az üzemanyagok ára
2025. június 20., péntek

Tovább nőtt az üzemanyagok ára

2025. június 20., péntek

Javulás helyett romlott a hulladék újrahasznosításának aránya Romániában

Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).

Javulás helyett romlott a hulladék újrahasznosításának aránya Romániában
2025. június 20., péntek

A kormányalakítási patthelyzet nyomán Románia nem tudja Brüsszelben bemutatni a deficitcsökkentő intézkedéseket, szankció jöhet

Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.

A kormányalakítási patthelyzet nyomán Románia nem tudja Brüsszelben bemutatni a deficitcsökkentő intézkedéseket, szankció jöhet
2025. június 19., csütörtök

Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen

A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.

Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen
Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen
2025. június 19., csütörtök

Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen

2025. június 19., csütörtök

Túlélő üzemmódban a CFR, de még nem állítja le a vonatokat

A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.

Túlélő üzemmódban a CFR, de még nem állítja le a vonatokat