Románián kívül csak Írországban nőttek az üzemanyagárak tavaly augusztushoz mérten
Fotó: Barabás Ákos
Miközben a vásárlóerő Romániában az egyik legalacsonyabb, itt drágult az egyik legnagyobb mértékben az üzemanyag az elmúlt év leforgása alatt. Főként a jövedéki adó emelésének volt betudható a gyors áremelkedés, viszont az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktushelyzet tovább pörgetheti a kőolaj és azzal egy időben az üzemanyag árát elemzők szerint.
2024. október 14., 19:082024. október 14., 19:08
Románia egyike annak a két európai uniós tagállamnak, ahol az elmúlt évben emelkedtek az üzemanyagárak, a többi országban átlagosan 6,1 százalékos csökkenés volt tapasztalható 2023 augusztusa és 2024 augusztusa között – derül ki a Profit.ro gazdasági portál által vizsgált adatokból. Az elemzés szerint minderre a román kormány „agresszív adópolitikája” a magyarázat, vagyis az, hogy a bukaresti kabinet két jövedékiadó-emelést hajtott végre, január 1-jén és július 1-jén, és ezek
Mint ismeretes, a román kormány tavaly év végi döntése nyomán az év első napján literenként 26 és 29 banival emelkedett a gázolaj, illetve a benzin ára, majd július 1-jén a gázolaj literenként 40 banival, a benzin pedig 43 banival drágult.
Vagyis a 2023. augusztusi, 6,9 lej/liter körüli árakhoz képest a jövedékiadó-emelések következtében a gázolaj 9,5 százalékkal, a benzin pedig 10,5 százalékkal drágult. Így a Krónika által rendszeresen figyelt nagyváradi Petrom töltőállomáson hétfőn egy liter standard benzinért 7,08 lejt, egy liter gázolajért pedig 7,11 lejt kellett lepengetni, miután a piacvezető csak ebben a hónapban négyszer is drágított.
Mégpedig a benzin esetében 8,7 százalékkal, a gázolaj esetében pedig 11 százalékkal, ami magasabb, mint az 5,5 százalékos, illetve 7,4 százalékos uniós átlag.
Ennél nagyobb üzemanyagár-csökkenést csak Svédországban (–20,7 százalék) regisztráltak, Belgiumban (–8,9 százalék) és Szlovákiában (–8,4 százalék) pedig a romániai árcsökkenésnél is kisebbet mértek volna, ha a kormány nem emeli a jövedéki adót.
Máltán az árak változatlanok maradtak, míg Romániában (+2,4 százalék, a jövedékiadó-emelések miatt) és Írországban (+4,0%) nőttek éves szinten az üzemanyagárak.
Miután július elsején a jövedéki adó emelése miatt drágultak az üzemanyagok, ám már másnap enyhe csökkenést láthattunk, csütörtökön újra növekedésnek indultak a romániai töltőállomásokon gyakorolt árak.
2020 óta az üzemanyagárak rendkívül ingadozóak az EU-ban. Az éves növekedési ütem 2020 májusában negatív volt (–19,5 százalék), de 2021-ben meredeken emelkedni kezdett, és az év novemberében felkúszott +33,4 százalékra. A csúcsot 2022 júniusában érte el (+39,2%), majd lassulni kezdett, és 2023-ban negatív tartományba fordult. Ezek az ingadozások a koronavírus-világjárvány, a gazdaságok és a lakosság karanténba helyezésének, valamint az ukrajnai orosz inváziónak a hatását tükrözték.
2023 júniusában az üzemanyagok európai uniós átlagára 15,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos hónapjában, de az utóbbi hónapokban a volatilitás kisebb havi árváltozásokkal mérséklődött.
Augusztus óta – amikortól rendelkezésre állnak a legfrissebb Eurostat-adatok – a Brent nyersolaj ára a geopolitikai feszültségek következtében felértékelődött, és az üzemanyagárak az EU-ban és Romániában is emelkedtek.
Eugenia Gușilov energetikai szakértő a Digi24 hírtelevízió egyik műsorában magyarázta el, hogy Izrael libanoni és iráni olajmezők ellen intézett bombázása miként hajtja fel az árakat. A szakember arról is beszélt, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint a költségek elszabadulhatnak. Az ukrajnai háború szintén közvetlen hatással van az üzemanyagárakra – mutatott rá a szakember.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy azokat az áremelkedések, amelyeket most látunk a töltőállomásokon, még a két-három héttel ezelőtti, azaz szeptember végi világpiaci árakat tükrözik, amikor a Brent nyersolaj hordónkénti ára 70 és 73–74 dollár között mozgott. Október 3-án aztán ez az ár hirtelen 77–78 dollárra emelkedett; és a következő 10 napban további emelkedés várható.
A legnagyobb aggodalom, amely ezekben az ingadozásokban is tükröződik, az az, hogy Irán az energetikai infrastruktúrája elleni támadásra válaszul lezárhatja a Hormuzi-szorost. Innen ered a legnagyobb probléma, mert abban a pillanatban, amikor lezárják a Hormuzi-szorost, az összes többi szomszédos állam, a nagy olajtermelő országok, nem tudnak többé exportálni, mert az olajáramlás egyharmada ott halad át” – ismertette az egyik legrosszabb forgatókönyvet Eugenia Gușilov.
A Hormuzi-szoros a Perzsa-öbölt az Ománi-öböllel összekötő tengerszoros. Szélessége mintegy 40 km, hosszúsága körülbelül 60 km. A szoros északi oldalán Irán tengerpartja, déli részén a Muszandam-félsziget található, amelyen Omán és az Egyesült Arab Emírségek osztozik. Stratégiai jelentősége igen nagy, mivel ezen a tengerszoroson halad át a világszerte tengeren szállított kőolaj több mint 1/3-a.
Július 1-jétől magasabbak lesznek az üzemanyagárak, a gázszámlák is drágulnak, és továbbra is magasak a lejes hitelek kamatai.
Az uniós tagállamok közül Romániában az egyik legmagasabb az energiaszegénység szintje – írta hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az intézmények kialakulásának és a jólétre gyakorolt hatásának tanulmányozásáért Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta idén a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat.
Az év első nyolc hónapjában 2,57 milliárd kilowattóra (kWh) villamos energiát termeltek a fotovoltaikus erőművek, ami 60,5 százalékkal több a tavalyi év ugyanezen időszakában jegyzettnél – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jövőre tovább lassul a román gazdaság növekedése, sőt a recesszió veszélye is fennáll, bár nem ez az alapforgatókönyv – véli a CFA Románia Egyesület alelnöke, Adrian Codirlaşu.
Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter pénteken egy ploieşti-i állásbörzén kijelentette, hogy a romániai munkaadók legnagyobb problémája a munkaerőhiány – számolt be a Facebook-oldalán a tárcavezető.
Idén augusztusban júliushoz képest 84 lejjel (1,6 százalékkal) 5158 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az augusztusi 5,1 százalékról szeptemberben 4,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jövő év január elsejétől a törvényben foglaltaknak megfelelően 10,4 százalékkal nő a köznyelvben gyerekpénzként meghonosodott gyermeknevelési támogatás – tájékoztatott csütörtökön a munkaügyi minisztérium.
Kevésbé igényesek, strapabíróbbak, fegyelmezettebbek a romániaiakhoz képest a külföldi vendégmunkások, ezért sok hazai munkáltató szívesen alkalmaz nepáli, indiai, Fülöp-szigeteki munkavállalókat.
Marcel Ciolacu kormányfő egy szerda esti sajtóeseményen újfent arról biztosította a közvéleményt, hogy „jövőre nem lesz semmilyen áfaemelés”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!