Fotó: Pinti Attila
„Egyértelmű, hogy a dízelgépkocsik nagyobb megterhelést jelentenek a szennyezés szempontjából, mint a benzines autók, ezért az európai rendelkezések is elmozdultak abba az irányba, hogy lassan háttérbe szorítsák, majd valamikor teljesen megszüntessék a dízelmotorok gyártását” – szögezte le a Krónika megkeresésére Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára.
2021. március 27., 19:412021. március 27., 19:41
Szép Róbertet annak kapcsán kérdeztük, hogy első romániai városként Brassó kitilthatja a dízelautókat. A Cenk alatti megyeszékhely vezeti azoknak a romániai városoknak a toplistáját, amelyek a legtöbbet tesznek a légszennyezettség visszaszorítása érdekében, a lehetséges 10 pontból viszont Brassónak is csak 4,8-at sikerült megszereznie. Allen Coliban polgármester számos további intézkedést tervez, egyebek mellett arról is kikéri a lakosság véleményét, kitiltsák-e a dízelautókat a városból.
Kikéri a brassói lakosság véleményét Allen Coliban polgármester annak kapcsán, hogy több európai nagyvároshoz hasonlóan kitiltsák-e a dízel autókat a Cenk alatti városból.
Mint Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára lapunknak részletezte, európai viszonylatban jelenleg még zajlik a vita ebben a témában, munkacsoport foglalkozik az Unió szintjén a dízelautók környezeti terhelésével, ám
A szakember rámutatott, ha megszületik a konszenzus, Románia is lépni fog ezen a téren, ám addig egy sor más lehetőség is van arra, hogy a hatóságok csökkentsék a levegő szennyezettségét.
Szép Róbert meglátása szerint jelenleg a gépkocsiforgalom jelenti az egyik legnagyobb szennyezőforrást, elsősorban a városokban. Az autók kétféleképpen is szennyeznek: közvetlen módon a kipufogógázzal, gumiabroncsok kopásából származó részecskékkel és az úttestről felvert, úgynevezett reszuszpendált porral is, ami szintén bekerül a légkörbe.
A környezetvédelmi minisztérium – partnerségben a helyi rendőrségekkel – ellenőrzi az építőtelepeket is, hiszen ha az építkezési hulladékot nem megfelelően kezelik, rengeteg por kerül a levegőbe, de a gépkocsik is beviszik a kerekeiken a lakott területekre, növelve a szállópor-koncentrációt.
Másrészt a városoknak sajátos mikroklímájuk van, a tömbházak között a levegő stabilabb, magasabb a hőmérséklet, és ezek mind-mind hozzájárulnak a szennyezés mértékének növeléséhez azzal, hogy a talaj szintjén tartják a szállóport. Egyes városokban, Bukarestben, Brassóban vagy éppen a Csíki-medencében ezt még tetézi a hőinverzió jelensége, amikor még a minimális szennyezés esetén is felhalmozódik a szállópor a levegőben.
– mondja a környezetvédelmi szakember.
Fotó: Haáz Vince
Az államtitkár szerint az önkormányzatok a forgalmi stratégiákba, a mobilitási tervekbe foglalhatják a szennyezés csökkentésére hozott javaslataikat, elképzeléseiket, a forgalom hatékony átszervezése pedig sok esetben eredményesen csökkentheti a levegő szennyezését.
– ecsetelte a lehetséges megoldásokat Szép Róbert.
Arra is ráirányította a figyelmet, hogy sok városnak még ma sincs terelőútja, vagy amit húsz évvel ezelőtt építettek, azt időközben „bekebelezte” a város, tehát újakat kell építeni. „A környezetvédelmi minisztérium programjai – mint a roncsautóprogramok – azáltal nagyobb támogatást nyújtanak a hibrid, illetve az elektromos gépkocsik vásárlására, a töltőállomások telepítésére, mind a gépkocsipark kizöldítését célozzák. Ugyanakkor a városok saját hatáskörükön belül is tudnak hozni intézkedéseket, például, hogy a bizonyítottan nagyon szennyező gépkocsikat kitiltják egyes városrészekből, például a belvárosból” – húzta alá Szép Róbert.
Mint mondta, erre vannak európai példák, léteznek olyan városok, ahol különböző színekkel jelzik, mennyire szennyező a gépkocsi, majd azt is, hogy a különböző besorolású autók melyik városrészekben közlekedhetnek. „Az önkormányzatok kötelezettsége a levegőminőségi tervek elkészítése. Ez nem mindenhol valósult meg, holott ez is egy eszköz a helyi döntéshozók kezében, hogy különböző helyi határozatokkal, rendeletekkel óvják, vagy éppen javítsák a levegő minőségét.
Az önkormányzatok a rendezési tervekkel is befolyásolhatják a szennyezés mértékét, például minél inkább kiszorítva az ipart a város területéről” – összegzett Szép Róbert, hangsúlyozva, a levegő szennyezését nagymértékben okozzák a gépkocsik, és mivel a szennyezés káros az emberek egészségi állapotára, fontos célkitűzés ennek a csökkentése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025 januárjában tíz uniós tagországban 1000 euró alatt volt az országos minimálbér – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön kiadott közleményében üdvözölte Donald Trump amerikai elnök bejelentését a kölcsönös vámok felfüggesztéséről, és azt mondta: ez fontos lépés a globális gazdaság stabilizálása felé.
Romániában 250 ezer üresen álló lakást tartanak nyilván a statisztikák. A lakástulajdonosok vagy nem tartózkodnak az országban, vagy hétvégi házakról, nyaralókról van szó, amelyek az év legnagyobb részében lakatlanok.
Új gyárat nyit Romániában egy német vállalat – jelentette be Marcel Ciolacu a kabinet szerdai ülésének elején. A kormányfő szerint az üzemben utasszállító repülőgépekhez fognak alkatrészeket gyártani.
A bukaresti kormány által az idei év első három hónapjában felvett hitelek összege 94 milliárd lej volt, ami 16,2 milliárd lejjel haladja meg a 2024 első három hónapjában regisztrált szintet – számolta ki a Profit.ro gazdasági szakportál.
A tavalyi negyedik negyedévben 2023 utolsó három hónapjához mérten a lakásárak 4,9 százalékkal, a bérleti díjak 3,2 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Az oktatási minisztérium szerdán bejelentette, hogy idén is folytatódik az Euro200 elnevezésű számítógép-vásárlási program.
A politikusoknak a romániai fejlődésüknek kedvező feltételeket kell teremteniük külföldi befektetők számára – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan ügyvivő államfő.
Az idei év első két hónapjában 5,62 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 35,1 százalékkal nagyobb, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Terv szerint halad Románia OECD-csatlakozásának folyamata, mivel a 25-ből már 13 bizottságban lezárta a tárgyalásokat, legutóbb a vállalatirányítási bizottságban – számolt be szerdán a Facebook-oldalán Marcel Ciolacu kormányfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!