Fotó: Pinti Attila
„Egyértelmű, hogy a dízelgépkocsik nagyobb megterhelést jelentenek a szennyezés szempontjából, mint a benzines autók, ezért az európai rendelkezések is elmozdultak abba az irányba, hogy lassan háttérbe szorítsák, majd valamikor teljesen megszüntessék a dízelmotorok gyártását” – szögezte le a Krónika megkeresésére Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára.
2021. március 27., 19:412021. március 27., 19:41
Szép Róbertet annak kapcsán kérdeztük, hogy első romániai városként Brassó kitilthatja a dízelautókat. A Cenk alatti megyeszékhely vezeti azoknak a romániai városoknak a toplistáját, amelyek a legtöbbet tesznek a légszennyezettség visszaszorítása érdekében, a lehetséges 10 pontból viszont Brassónak is csak 4,8-at sikerült megszereznie. Allen Coliban polgármester számos további intézkedést tervez, egyebek mellett arról is kikéri a lakosság véleményét, kitiltsák-e a dízelautókat a városból.
Kikéri a brassói lakosság véleményét Allen Coliban polgármester annak kapcsán, hogy több európai nagyvároshoz hasonlóan kitiltsák-e a dízel autókat a Cenk alatti városból.
Mint Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára lapunknak részletezte, európai viszonylatban jelenleg még zajlik a vita ebben a témában, munkacsoport foglalkozik az Unió szintjén a dízelautók környezeti terhelésével, ám
A szakember rámutatott, ha megszületik a konszenzus, Románia is lépni fog ezen a téren, ám addig egy sor más lehetőség is van arra, hogy a hatóságok csökkentsék a levegő szennyezettségét.
Szép Róbert meglátása szerint jelenleg a gépkocsiforgalom jelenti az egyik legnagyobb szennyezőforrást, elsősorban a városokban. Az autók kétféleképpen is szennyeznek: közvetlen módon a kipufogógázzal, gumiabroncsok kopásából származó részecskékkel és az úttestről felvert, úgynevezett reszuszpendált porral is, ami szintén bekerül a légkörbe.
A környezetvédelmi minisztérium – partnerségben a helyi rendőrségekkel – ellenőrzi az építőtelepeket is, hiszen ha az építkezési hulladékot nem megfelelően kezelik, rengeteg por kerül a levegőbe, de a gépkocsik is beviszik a kerekeiken a lakott területekre, növelve a szállópor-koncentrációt.
Másrészt a városoknak sajátos mikroklímájuk van, a tömbházak között a levegő stabilabb, magasabb a hőmérséklet, és ezek mind-mind hozzájárulnak a szennyezés mértékének növeléséhez azzal, hogy a talaj szintjén tartják a szállóport. Egyes városokban, Bukarestben, Brassóban vagy éppen a Csíki-medencében ezt még tetézi a hőinverzió jelensége, amikor még a minimális szennyezés esetén is felhalmozódik a szállópor a levegőben.
– mondja a környezetvédelmi szakember.
Fotó: Haáz Vince
Az államtitkár szerint az önkormányzatok a forgalmi stratégiákba, a mobilitási tervekbe foglalhatják a szennyezés csökkentésére hozott javaslataikat, elképzeléseiket, a forgalom hatékony átszervezése pedig sok esetben eredményesen csökkentheti a levegő szennyezését.
– ecsetelte a lehetséges megoldásokat Szép Róbert.
Arra is ráirányította a figyelmet, hogy sok városnak még ma sincs terelőútja, vagy amit húsz évvel ezelőtt építettek, azt időközben „bekebelezte” a város, tehát újakat kell építeni. „A környezetvédelmi minisztérium programjai – mint a roncsautóprogramok – azáltal nagyobb támogatást nyújtanak a hibrid, illetve az elektromos gépkocsik vásárlására, a töltőállomások telepítésére, mind a gépkocsipark kizöldítését célozzák. Ugyanakkor a városok saját hatáskörükön belül is tudnak hozni intézkedéseket, például, hogy a bizonyítottan nagyon szennyező gépkocsikat kitiltják egyes városrészekből, például a belvárosból” – húzta alá Szép Róbert.
Mint mondta, erre vannak európai példák, léteznek olyan városok, ahol különböző színekkel jelzik, mennyire szennyező a gépkocsi, majd azt is, hogy a különböző besorolású autók melyik városrészekben közlekedhetnek. „Az önkormányzatok kötelezettsége a levegőminőségi tervek elkészítése. Ez nem mindenhol valósult meg, holott ez is egy eszköz a helyi döntéshozók kezében, hogy különböző helyi határozatokkal, rendeletekkel óvják, vagy éppen javítsák a levegő minőségét.
Az önkormányzatok a rendezési tervekkel is befolyásolhatják a szennyezés mértékét, például minél inkább kiszorítva az ipart a város területéről” – összegzett Szép Róbert, hangsúlyozva, a levegő szennyezését nagymértékben okozzák a gépkocsik, és mivel a szennyezés káros az emberek egészségi állapotára, fontos célkitűzés ennek a csökkentése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!