Az ülés nem volt mentes vitáktól, a pártok egymást vádolták meg azzal, hogy valójában nem akarják a különleges nyugdíjak összegének csökkentését. A Mentsétek meg Romániát Szövetség ugyanakkor azzal vádolta meg a szociáldemokratákat és társaikat, hogy szándékosan „súlyos hibát vétenek” azzal, hogy a képviselőház által egy nappal korábban elfogadott jogszabályt a két ház együttes ülés keretében is megszavazza, céljuk pedig nem más, mint hogy a különleges nyugdíjak megadóztatásáról szóló jogszabályt aztán a taláros testület alkotmányellenesnek minősítse.

Alkotmányellenes lehet a megszavazott jogszabály

„A romániai politikum nem akarja megnyugtatóan rendezni a különnyugdíjak kérdését, különben alkotmányos megoldást találna” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Puskás Bálint volt alkotmánybíró is. Kifejtette, egyértelmű, hogy a különleges nyugdíjak rendszerén sok mindent meg kellene változtatni, mint ahogy az is, hogy a polgárok nem támogatják.

– részletezte Puskás Bálint, aki valószínűnek tartja, hogy a pénzügyi törvénykönyv szerdán elfogadott módosítását az alkotmánybíróságon megóvják, és arra is nagy esély mutatkozik, hogy azt a hátrányos megkülönböztetés miatt alkotmányellenesnek nyilvánítják.

Lenne megoldás, de nincs akarat

A volt alkotmánybíró szerint lenne megoldás a különnyugdíjak rendezésére, csak arra nincs politikai akarat. A pénzügyi törvénykönyvben a személyi jövedelemadó egységes 10 százalékos kulcsa mellett jelenleg is vannak kivételek, például a sportfogadásokból, a lottónyereményekből származó jövedelmek más elbírálás alá esnek, nagyobb az adójuk. Viszont a szerdán elfogadott módosítás esetében elsősorban az arányosság elve sérül.

„Lehetett volna ezt úgyis meghatározni, hogy a hozzájárulásos nyugdíj feletti különleges nyugdíj részt lépcsőzetesen 30-40-50 százalékig adózzák meg” – véli Puskás Bálint. Szerinte a módosítás diszkriminatív is, hiszen  más, különböző állami tisztségben levő alkalmazottak is jutnak aránytalanul nagy jövedelemhez, amit szintén meg kellett volna ilyen megközelítésből progresszívan adózni. Ezek olyan kérdések, melyeket szándékosan megkerültek a törvényalkotók – mondja a volt alkotmányjogász. Emlékeztetett, hogy

„Mindig attól függ, hogy milyen döntések születnek ebben a témában, hogy milyen politikai érdekek állnak a háttérben. A katonaság, a rendőrség, a biztonsági szervek részéről nagy a nyomás, a lobbi, és ez hatékony, mert a mindenkori kormány ezekre támaszkodik. Ezért olyan módon kezdeményezik a szavazók körében népszerű módosításokat, hogy azok ne menjenek át az alkotmánybíróságon” – összegzett Puskás Bálint. Majd arra is kitért, hogy az alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében a bírák, ügyészek különleges nyugdíját nem lehet megszüntetni, ám erre is lenne megoldás, hogy elfogadható szintre csökkentsék.

„Az utolsó hat hónapos összkeresetből számolják ki a különnyugdíjat, és így  nem átlátható, mit számolnak bele. Egyszerűen csak az utolsó hat hónapos alapbért kellene figyelembe venni, annak egy meghatározott százaléka lehetne a különnyugdíj, és akkor nem lennének visszaélések” – fogalmazta meg véleményét Puskás Bálint.