Égi áldás. A schengeni légi csatlakozással egybeeső fejlesztések nagy löketet adnak az utasforgalomnak
Fotó: Haáz Vince
Az év első felében csaknem öt százalékkal több légi utas vette igénybe a romániai szolgáltatásokat, mint tavaly ilyenkor, és immár tíz százalékkal többen, mint a koronavírust megelőző utolsó „békebeli” év, 2019 első hat hónapjában. A felemelkedést több olyan erdélyi reptérfejlesztés segíti, amelyet idén valósítottak meg.
2024. augusztus 13., 09:572024. augusztus 13., 09:57
A Romániai Repterek Szövetségének (AAR) tájékoztatása szerint 2024 első hat hónapjában összesen 11 857 773 utas közlekedett légi úton az országban, az ügyfelek hét százaléka belföldi járatot vett igénybe. A légiutas-forgalom 4,9 százalékkal nagyobb, mint 2023 első felében. Mint ismeretes, az adatok már tavaly is túlszárnyalták a sok szempontból referenciaévnek tartott 2019-es esztendő első felében regisztrált számokat, idén azonban ehhez képest már 10,5 százalékos növekedést jegyeztek az első félévben.
Repterekre lebontva továbbra is messze kimagaslik a Bukarest melletti otopeni-i létesítmény, amely az idei év első hat hónapjában több mint 7 millió 383 ezer utast látott vendégül.
A további erdélyi repülőterek közül Temesvár a negyedik (585 303), Nagyszeben a hatodik (256 650), Marosvásárhely a kilencedik (105 917), Brassó a tizedik (67 806), Nagyvárad a 12. (53 229), Máramaros a 13. (33 023), Szatmárnémeti a 14. (31 029), Arad pedig a 16. (2823) az immár 17 fős listán.
Romániában összesen 112 916 fel- és leszállást hajtottak végre 2024 első felében a repülőgépek, a teherszállítás 27 292 tonna árut mozgatott meg.
A romániai repülőterek jó része nagyjából eleve megfelelt az új, szigorúbb követelményeknek, ugyanakkor sokat segített, hogy a létesítmények többségében évek óta jelentős bővítési munkálatok vannak napirenden. Egyes új terminálok megnyitását pedig éppen a schengeni légi csatlakozás időpontjához igazították.
Fotó: Haáz Vince
Így történt ez például Temesváron, ahol a 8000 négyzetméteres, óránként 800 utas fogadására alkalmas új schengeni terminált több mint 190 millió lejből építették meg, vissza nem térítendő európai uniós támogatásnak köszönhetően. Ezt megelőzően, még az év elején adták át a nagyszebeni reptér új terminálját is, amely csaknem megnégyszerezte a befogadóképességet, és immár évi 2,5 millió utas fogadását is lehetővé teszi.
Májusban Nagyváradon nyitották meg a repülőtér új, 40 millió eurós beruházással épült utastermináljait, amelyek szintén megnégyszerezték a korábbi felületet, megteremtve az óránkénti 800 utas fogadásának lehetőségét. Közben a kifutópályát is meghosszabbították.
A létesítményt egy új, 7200 négyzetméteres indulási terminállal bővítették, a repülőgépek állomásozására szolgáló területet 9000 négyzetméterrel növelték. A beruházás értéke 366 millió lej, az összeget európai uniós, kormányzati és önkormányzati forrásból fedezték. 2023-ban 3,24 millió utas fordult meg a légikikötőben, 22,52 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A járatok száma 15,45 százalékkal 27 464-re nőtt tavaly.
Bár utasszámot tekintve a kolozsvári reptér az ország második legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, hozzá méltó „kihívóra” akadt a iași-i légikikötő „személyében”, a moldvai városban ugyanis egy 100 millió eurós beruházás révén területileg az otopeni-i után a második legnagyobb repteret valósították meg idén.
Közben Szatmárnémetiben is pontot tesznek idén nyáron a helyi reptér bővítésének-felújításának, melyet 88 millió eurós költségvetésből valósítottak meg. Idén Marosvásárhelyen is többek között megduplázzák az utasterminál hasznos felületét egy 30 millió eurós összberuházásnak köszönhetően.
Rájár a rúd a temesvári repülőtérre: a nemrég átadott, jókora ráfordítással elkészült új schengeni terminállal folyamatosak a problémák.
Átadták szombaton a nagyváradi repülőtér új, 40 millió eurós beruházással épült utasterminálját.
Befejeződött a kolozsvári repülőtér bővítése, amellyel az éves utasforgalmi kapacitás 4,5 millióra nőtt – jelentette be a létesítményt üzemeltető Kolozs megyei önkormányzat szerdán.
Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy idén további két, összesen mintegy 30 millió euró értékű beruházás is megvalósul uniós forrásokból a marosvásárhelyi repülőtéren.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!