Égi áldás. A schengeni légi csatlakozással egybeeső fejlesztések nagy löketet adnak az utasforgalomnak
Fotó: Haáz Vince
Az év első felében csaknem öt százalékkal több légi utas vette igénybe a romániai szolgáltatásokat, mint tavaly ilyenkor, és immár tíz százalékkal többen, mint a koronavírust megelőző utolsó „békebeli” év, 2019 első hat hónapjában. A felemelkedést több olyan erdélyi reptérfejlesztés segíti, amelyet idén valósítottak meg.
2024. augusztus 13., 09:572024. augusztus 13., 09:57
A Romániai Repterek Szövetségének (AAR) tájékoztatása szerint 2024 első hat hónapjában összesen 11 857 773 utas közlekedett légi úton az országban, az ügyfelek hét százaléka belföldi járatot vett igénybe. A légiutas-forgalom 4,9 százalékkal nagyobb, mint 2023 első felében. Mint ismeretes, az adatok már tavaly is túlszárnyalták a sok szempontból referenciaévnek tartott 2019-es esztendő első felében regisztrált számokat, idén azonban ehhez képest már 10,5 százalékos növekedést jegyeztek az első félévben.
Repterekre lebontva továbbra is messze kimagaslik a Bukarest melletti otopeni-i létesítmény, amely az idei év első hat hónapjában több mint 7 millió 383 ezer utast látott vendégül.
A további erdélyi repülőterek közül Temesvár a negyedik (585 303), Nagyszeben a hatodik (256 650), Marosvásárhely a kilencedik (105 917), Brassó a tizedik (67 806), Nagyvárad a 12. (53 229), Máramaros a 13. (33 023), Szatmárnémeti a 14. (31 029), Arad pedig a 16. (2823) az immár 17 fős listán.
Romániában összesen 112 916 fel- és leszállást hajtottak végre 2024 első felében a repülőgépek, a teherszállítás 27 292 tonna árut mozgatott meg.
A romániai repülőterek jó része nagyjából eleve megfelelt az új, szigorúbb követelményeknek, ugyanakkor sokat segített, hogy a létesítmények többségében évek óta jelentős bővítési munkálatok vannak napirenden. Egyes új terminálok megnyitását pedig éppen a schengeni légi csatlakozás időpontjához igazították.
Fotó: Haáz Vince
Így történt ez például Temesváron, ahol a 8000 négyzetméteres, óránként 800 utas fogadására alkalmas új schengeni terminált több mint 190 millió lejből építették meg, vissza nem térítendő európai uniós támogatásnak köszönhetően. Ezt megelőzően, még az év elején adták át a nagyszebeni reptér új terminálját is, amely csaknem megnégyszerezte a befogadóképességet, és immár évi 2,5 millió utas fogadását is lehetővé teszi.
Májusban Nagyváradon nyitották meg a repülőtér új, 40 millió eurós beruházással épült utastermináljait, amelyek szintén megnégyszerezték a korábbi felületet, megteremtve az óránkénti 800 utas fogadásának lehetőségét. Közben a kifutópályát is meghosszabbították.
A létesítményt egy új, 7200 négyzetméteres indulási terminállal bővítették, a repülőgépek állomásozására szolgáló területet 9000 négyzetméterrel növelték. A beruházás értéke 366 millió lej, az összeget európai uniós, kormányzati és önkormányzati forrásból fedezték. 2023-ban 3,24 millió utas fordult meg a légikikötőben, 22,52 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A járatok száma 15,45 százalékkal 27 464-re nőtt tavaly.
Bár utasszámot tekintve a kolozsvári reptér az ország második legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, hozzá méltó „kihívóra” akadt a iași-i légikikötő „személyében”, a moldvai városban ugyanis egy 100 millió eurós beruházás révén területileg az otopeni-i után a második legnagyobb repteret valósították meg idén.
Közben Szatmárnémetiben is pontot tesznek idén nyáron a helyi reptér bővítésének-felújításának, melyet 88 millió eurós költségvetésből valósítottak meg. Idén Marosvásárhelyen is többek között megduplázzák az utasterminál hasznos felületét egy 30 millió eurós összberuházásnak köszönhetően.
Rájár a rúd a temesvári repülőtérre: a nemrég átadott, jókora ráfordítással elkészült új schengeni terminállal folyamatosak a problémák.
Átadták szombaton a nagyváradi repülőtér új, 40 millió eurós beruházással épült utasterminálját.
Befejeződött a kolozsvári repülőtér bővítése, amellyel az éves utasforgalmi kapacitás 4,5 millióra nőtt – jelentette be a létesítményt üzemeltető Kolozs megyei önkormányzat szerdán.
Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy idén további két, összesen mintegy 30 millió euró értékű beruházás is megvalósul uniós forrásokból a marosvásárhelyi repülőtéren.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!