Továbbállnak. A schengeni csatlakozással Románia elveszítheti a vendégmunkások 30-50 százalékát
Fotó: Pixabay.com
A Romániában dolgozó EU-n kívüli vendégmunkások jelentős hányada alig várja, hogy az ország schengeni csatlakozásával jobban fizető nyugati állások után nézzen. Szakértők szerint a hazai hatóságoknak át kell gondolniuk a jogszabályi hátteret és az ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyt kibocsátó intézmények működését.
2024. május 17., 10:022024. május 17., 10:02
A külföldi munkaerőt toborzó cégek képviselőinek becslése szerint az Európai Unió határain túlról Romániába érkezett dolgozók mintegy 30-50 százaléka dönt majd úgy, hogy a határok „megszűntével” Nyugat felé indul. A Ziarul Financiar beszámolója szerint 2023 nyarán több mint 127 ezer távolról érkezett vendégmunkást tartottak nyilván a román hatóságok. A gazdasági lap egyik online műsorában megszólaltatott szakemberek úgy vélik,
Mint ismeretes, egyre több romániai cég kénytelen külföldről munkaerőt importálni, mivel itthon nem talál elegendő dolgozót. A munkaadóknak eddig is problémát jelentett, hogy az Ázsiából, Afrikából toborzott alkalmazottak néhány hónap után leléptek, és megpróbáltak Nyugatra jutni, ám a jelenséget mégiscsak kordában tartotta a határőrizet, az illegális határátlépéssel járó kockázat.
„A schengeni csatlakozással az EU kapujává válunk, ezért Romániának át kell gondolnia a jogszabályi hátteret és az ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyt kibocsátó hatóságok működését.
Középtávon pedig a helyi hatóságoknak is meg kell találniuk a megfelelő struktúrát és eszközöket a dolgozók kulturális integrálása érdekében” – jelentette ki Raluca Pârvu, az egyik humánerőforrás-menedzsmenttel foglalkozó cég képviselője.
Aki emlékeztetett, hogy közben Románia nagy demográfiai válsággal küzd, nem tudja itthon tartani a fiatalokat, hazacsalogatni az emigráltakat és visszaállítani a munka mezejére az inaktív lakosokat. Így szegényebb országokból kénytelen munkaerőt importálni. Amelyre nagy szüksége van, ugyanakkor a kvóták most sincsenek maximálisan kihasználva a nehézkesen működő rendszer miatt.
Egyébként a Zf.ro-n bemutatott adatok szerint miközben 2014-ben még csupán 10 619 EU-n kívüli vendégmunkás dolgozott Romániában, azóta számuk bőven megtízszereződött: tavaly júliusban 127 037 ilyen dolgozó volt bejelentve. Ugyanakkor sok cég arra panaszkodik, hogy az ázsiai-afrikai jelentkezők jelentős hányada csupán néhány hónap elteltével meglép munkahelyéről, hogy Nyugatra szökjön nagyobb fizetés reményében.
Miközben 1,5 millió romániai munkavállaló minimálbérért dolgozik, a munkaerőhiánnyal küszködő munkáltatók egész szépen megfizetik a külföldről „importált” munkaerőt.
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
szóljon hozzá!