Továbbállnak. A schengeni csatlakozással Románia elveszítheti a vendégmunkások 30-50 százalékát
Fotó: Pixabay.com
A Romániában dolgozó EU-n kívüli vendégmunkások jelentős hányada alig várja, hogy az ország schengeni csatlakozásával jobban fizető nyugati állások után nézzen. Szakértők szerint a hazai hatóságoknak át kell gondolniuk a jogszabályi hátteret és az ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyt kibocsátó intézmények működését.
2024. május 17., 10:022024. május 17., 10:02
A külföldi munkaerőt toborzó cégek képviselőinek becslése szerint az Európai Unió határain túlról Romániába érkezett dolgozók mintegy 30-50 százaléka dönt majd úgy, hogy a határok „megszűntével” Nyugat felé indul. A Ziarul Financiar beszámolója szerint 2023 nyarán több mint 127 ezer távolról érkezett vendégmunkást tartottak nyilván a román hatóságok. A gazdasági lap egyik online műsorában megszólaltatott szakemberek úgy vélik,
Mint ismeretes, egyre több romániai cég kénytelen külföldről munkaerőt importálni, mivel itthon nem talál elegendő dolgozót. A munkaadóknak eddig is problémát jelentett, hogy az Ázsiából, Afrikából toborzott alkalmazottak néhány hónap után leléptek, és megpróbáltak Nyugatra jutni, ám a jelenséget mégiscsak kordában tartotta a határőrizet, az illegális határátlépéssel járó kockázat.
„A schengeni csatlakozással az EU kapujává válunk, ezért Romániának át kell gondolnia a jogszabályi hátteret és az ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyt kibocsátó hatóságok működését.
Középtávon pedig a helyi hatóságoknak is meg kell találniuk a megfelelő struktúrát és eszközöket a dolgozók kulturális integrálása érdekében” – jelentette ki Raluca Pârvu, az egyik humánerőforrás-menedzsmenttel foglalkozó cég képviselője.
Aki emlékeztetett, hogy közben Románia nagy demográfiai válsággal küzd, nem tudja itthon tartani a fiatalokat, hazacsalogatni az emigráltakat és visszaállítani a munka mezejére az inaktív lakosokat. Így szegényebb országokból kénytelen munkaerőt importálni. Amelyre nagy szüksége van, ugyanakkor a kvóták most sincsenek maximálisan kihasználva a nehézkesen működő rendszer miatt.
Egyébként a Zf.ro-n bemutatott adatok szerint miközben 2014-ben még csupán 10 619 EU-n kívüli vendégmunkás dolgozott Romániában, azóta számuk bőven megtízszereződött: tavaly júliusban 127 037 ilyen dolgozó volt bejelentve. Ugyanakkor sok cég arra panaszkodik, hogy az ázsiai-afrikai jelentkezők jelentős hányada csupán néhány hónap elteltével meglép munkahelyéről, hogy Nyugatra szökjön nagyobb fizetés reményében.
Miközben 1,5 millió romániai munkavállaló minimálbérért dolgozik, a munkaerőhiánnyal küszködő munkáltatók egész szépen megfizetik a külföldről „importált” munkaerőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!