Fotó: Fülöp Attila
Az Európai Unió lakosságának mintegy 8,3 százaléka nem engedheti meg magának, hogy 2022-ben kétnaponta egyszer húst, halat tartalmazó ételt vagy ennek megfelelő növényi eredetű táplálékot fogyasszon, ami egy százalékkal több, mint 2021-ben – derül az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2023. július 10., 15:492023. július 10., 15:49
2023. július 10., 15:562023. július 10., 15:56
A friss adatok szerint a szegénység kockázatának kitett emberek körében 2022-ben 19,7 százalék volt azoknak az aránya az EU-ban, akik nem engedhettek meg maguknak megfelelő étkezést, ami 2,2 százalékkal több a 2021-es helyzethez képest.
A teljes népesség és a szegénység kockázatának kitettek közötti, a megfelelő étkezés megfizetésére való képességet érintő szakadék az uniós tagállamok között is érzékelhető.
A skála másik végén Írországban (5 százalék), Luxemburgban (5,1 százalék) és Cipruson (5,6 százalék) volt a legalacsonyabb a szegénység kockázatának kitettek aránya.
Az ellenkező póluson az írek állnak 1,4 százalékkal.
A megfelelő étkezés megfizethetősége része a fenntartható fejlődési céloknak (Sustainable Development Goals – SDG-k). A 2. fenntartható fejlődési cél az éhezés és az alultápláltság minden formájának 2030-ig történő felszámolását tűzte ki célul.
Az Európai Unió városi lakosságának több mint 10 százaléka élt 2021-ben olyan háztartásban, amelyet túlterheltek a lakhatási költségek, míg a vidéken élők körében ez az arány 6,2 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 23 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2021-ben, szemben a 6,1 százalékos európai uniós átlaggal – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
szóljon hozzá!