Fotó: Fülöp Attila
Az Európai Unió lakosságának mintegy 8,3 százaléka nem engedheti meg magának, hogy 2022-ben kétnaponta egyszer húst, halat tartalmazó ételt vagy ennek megfelelő növényi eredetű táplálékot fogyasszon, ami egy százalékkal több, mint 2021-ben – derül az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2023. július 10., 15:492023. július 10., 15:49
2023. július 10., 15:562023. július 10., 15:56
A friss adatok szerint a szegénység kockázatának kitett emberek körében 2022-ben 19,7 százalék volt azoknak az aránya az EU-ban, akik nem engedhettek meg maguknak megfelelő étkezést, ami 2,2 százalékkal több a 2021-es helyzethez képest.
A teljes népesség és a szegénység kockázatának kitettek közötti, a megfelelő étkezés megfizetésére való képességet érintő szakadék az uniós tagállamok között is érzékelhető.
A skála másik végén Írországban (5 százalék), Luxemburgban (5,1 százalék) és Cipruson (5,6 százalék) volt a legalacsonyabb a szegénység kockázatának kitettek aránya.
Az ellenkező póluson az írek állnak 1,4 százalékkal.
A megfelelő étkezés megfizethetősége része a fenntartható fejlődési céloknak (Sustainable Development Goals – SDG-k). A 2. fenntartható fejlődési cél az éhezés és az alultápláltság minden formájának 2030-ig történő felszámolását tűzte ki célul.
Az Európai Unió városi lakosságának több mint 10 százaléka élt 2021-ben olyan háztartásban, amelyet túlterheltek a lakhatási költségek, míg a vidéken élők körében ez az arány 6,2 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 23 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2021-ben, szemben a 6,1 százalékos európai uniós átlaggal – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!