Fotó: Pixabay.com
Az augusztusi 10,1 százalékról 10,9 százalékra nőtt szeptemberben az éves átlagos infláció az Európai Unióban; a legnagyobb inflációs rátát Észtországban (24,1 százalék), Litvániában (22,5) és Lettországban (22) jegyezték – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
2022. október 19., 15:042022. október 19., 15:04
Augusztushoz képest szeptemberben hat tagállamban csökkent, egy tagállamban stagnált, további húsz uniós országban, köztük Romániában (13,3 százalékról 13,4 százalékra) nőtt az infláció.
Uniós szinten Franciaországban (6,2 százalék), Máltán (7,4) és Finnországban (8,4) volt a legkisebb az éves infláció.
A múlt év szeptemberében az EU-ban mindössze 3,6 százalékos volt az éves átlagos infláció, míg Romániában 5,2 százalékos pénzromlást jegyeztek.
Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) korábban közölt adatai szerint az augusztusi 15,32 százalékról szeptemberben 15,88 százalékra nőtt az éves infláció. Az élelmiszerek 19,12, a nem élelmiszer jellegű termékek 16,61 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 8 százalékkal nőtt a múlt év azonos hónapjához képest.
A Román Nemzeti Bank (BNR) október 5-i közleménye szerint az év végéig lassuló ütemben, de növekedni fog az éves infláció. Augusztusban a BNR kormányzója, Mugur Isărescu közölte, hogy a jegybank az idei év végén 13,9 százalékos, a jövő év végén pedig 7,5 százalékos inflációra számít.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi, kedden közölt jelentésében jelentősen módosította a fogyasztói árak növekedésére vonatkozó előrejelzéseit Románia esetében. Az idei év végére a korábbi 9,3 százalékról 13,3 százalékra módosította az előrejelzést, 2023-ra pedig 4 százalékról 11 százalékra.
A tavasszal becsült 2,2 százalékról 4,8 százalékra módosította kedden közölt jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Legfrissebb jelentésében az IMF a korábban becsült 9,3 százalékról 13,3 százalékosra módosította az idei, és 4 százalékról 11 százalékra a jövő évi éves romániai inflációra vonatkozó előrejelzését. A nemzetközi pénzintézet szerint 2022 végén 14,7 százalékos, 2023 végén pedig 7,7 százalékos lesz az infláció – írja az Agerpres.
A költségvetési tanács elnöke, Daniel Dăianu egy keddi konferencián kijelentette, hogy jövőre a román gazdaság 2 és 3 százalék közötti növekedésére és az infláció mérséklődésére számít.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
szóljon hozzá!