Fotó: Pixabay.com
Az augusztusi 10,1 százalékról 10,9 százalékra nőtt szeptemberben az éves átlagos infláció az Európai Unióban; a legnagyobb inflációs rátát Észtországban (24,1 százalék), Litvániában (22,5) és Lettországban (22) jegyezték – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
2022. október 19., 15:042022. október 19., 15:04
Augusztushoz képest szeptemberben hat tagállamban csökkent, egy tagállamban stagnált, további húsz uniós országban, köztük Romániában (13,3 százalékról 13,4 százalékra) nőtt az infláció.
Uniós szinten Franciaországban (6,2 százalék), Máltán (7,4) és Finnországban (8,4) volt a legkisebb az éves infláció.
A múlt év szeptemberében az EU-ban mindössze 3,6 százalékos volt az éves átlagos infláció, míg Romániában 5,2 százalékos pénzromlást jegyeztek.
Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) korábban közölt adatai szerint az augusztusi 15,32 százalékról szeptemberben 15,88 százalékra nőtt az éves infláció. Az élelmiszerek 19,12, a nem élelmiszer jellegű termékek 16,61 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 8 százalékkal nőtt a múlt év azonos hónapjához képest.
A Román Nemzeti Bank (BNR) október 5-i közleménye szerint az év végéig lassuló ütemben, de növekedni fog az éves infláció. Augusztusban a BNR kormányzója, Mugur Isărescu közölte, hogy a jegybank az idei év végén 13,9 százalékos, a jövő év végén pedig 7,5 százalékos inflációra számít.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi, kedden közölt jelentésében jelentősen módosította a fogyasztói árak növekedésére vonatkozó előrejelzéseit Románia esetében. Az idei év végére a korábbi 9,3 százalékról 13,3 százalékra módosította az előrejelzést, 2023-ra pedig 4 százalékról 11 százalékra.
A tavasszal becsült 2,2 százalékról 4,8 százalékra módosította kedden közölt jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Legfrissebb jelentésében az IMF a korábban becsült 9,3 százalékról 13,3 százalékosra módosította az idei, és 4 százalékról 11 százalékra a jövő évi éves romániai inflációra vonatkozó előrejelzését. A nemzetközi pénzintézet szerint 2022 végén 14,7 százalékos, 2023 végén pedig 7,7 százalékos lesz az infláció – írja az Agerpres.
A költségvetési tanács elnöke, Daniel Dăianu egy keddi konferencián kijelentette, hogy jövőre a román gazdaság 2 és 3 százalék közötti növekedésére és az infláció mérséklődésére számít.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!