Fotó: Gov.ro
Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, amely január 29-én érkezett Bukarestbe elemezni az elmúlt időszak gazdasági-pénzügyi fejleményeit és frissíteni a makrogazdasági előrejelzéseit.
2024. február 02., 08:322024. február 02., 08:32
Mint ismeretes, jelenleg Romániának nincs hitelmegállapodása a Nemzetközi Valutaalappal, de a washingtoni székhelyű pénzintézet országjelentések formájában évente értékeli a román gazdaság alakulását az IMF szabályzatának negyedik cikkelye szerinti konzultációk alapján. A valutaalap Jan Kees Martijn vezette küldöttsége a hét elején érkezett Romániába, látogatásának célja a gazdasági-pénzügyi fejlemények elemzése és a makrogazdasági előrejelzések frissítése volt.
Csütörtökön közzétett jelentésükben a Valutaalap szakértői 6 százalékot meghaladó GDP-arányos államháztartási hiányt vetítettek előre a következő évekre, elsősorban az új nyugdíjtörvény költségvetési vonzata miatt.
– szögezték le. Hozzátették, Románia adóbevételei jelentősen elmaradnak más hasonló országokétól, és túl alacsonyak ahhoz, hogy fenntartsák az uniós normáknak megfelelő közszolgáltatásokat.
Az IMF a jövedelemadó reformját javasolta a még érvényben levő szja-mentességek megszüntetésével, a mikrovállalkozások esetében megszabott küszöbérték csökkentésével és „esetleg” a progresszív adózás bevezetésével. Egy másik lehetőségként az áfabevételek növelését vetették fel a szakértők, egyebek mellett bizonyos termékek áfakedvezményének az eltörlésével. A pénzintézet szakértői javasolják továbbá az úgynevezett karbonadó bevezetését a közlekedési és az építőipari ágazatban, valamint a fosszilis üzemanyagok jövedéki adójának megemelését.
Az infláció 2025 végére fokozatosan visszaérkezhet a jegybanki céltartományba, a két számjegyű béremelések azonban megakadályozhatják a normalizálódását – figyelmeztettek. „Ebben a helyzetben szigorú monetáris politikára van szükség mindaddig, amíg az infláció egyértelműen csökkenő pályára áll” – szögezték le.
Mintegy négy hónappal előző látogatását követően ismét Romániába érkezik január 29-én a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Jan Kees Martijn vezette küldöttsége – közölte az IMF közép-, kelet- és délkelet-európai regionális képviselője, Geoff Gottlieb.
A megbeszélésen jelen volt Marian Neacşu miniszterelnök-helyettes, Marcel Boloş pénzügyminiszter, Radu Oprea gazdasági miniszter és Adrian Câciu európai projekekért felelős tárcavezető.
„A kormány támogatja a belföldi és az európai alapokból finanszírozott masszív beruházásokat, az adócsalás felszámolását az adóhatóság digitalizálásán keresztül, illetve a közszféra reformját, mert ezek a makrogazdasági stabilitást fenntartó és a költségvetési hiányt csökkentő megoldások” – hangsúlyozta a megbeszélésen a kormány közleménye szerint. Úgy fogalmazott: a 2023 végén elhatározott és az év elejétől kezdődően végrehajtott költségvetési reformintézkedések és az adócsalás elleni küzdelem digitális megoldásai a következő hónapokban éreztetik hatásukat.
– mondta a miniszterelnök a találkozón.
A közlemény szerint az IMF szakértői többek között arra a következtetésre jutottak, hogy a kormány tavalyi intézkedései hozzájárultak a makrogazdasági stabilitás fenntartásához, valamint a költségvetési hiány és az infláció leszorításához a korábban prognosztizáltnál alacsonyabb szintre. Az IMF küldöttsége megjegyezte: a közvetlen befektetéseknek pozitív hatása van a román gazdaságra, és rámutatott, hogy a belföldi fogyasztás növekedése idén gazdasági növekedést idézhet elő. Mindkét fél egyetértett abban, hogy középtávon a kormány számára továbbra is a deficit ellenőrzés alatt tartása jelenti a legnagyobb kihívást – mutatott rá közleményében a Ciolacu-kabinet.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a kormányoknak folytatniuk kell a költségvetési hiány csökkentését, annak ellenére, hogy támogatni kívánják a háztartásokat az energia- és élelmiszerárak emelkedése közepette.
Idén márciusban 907 612 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 8681-gyel kevesebben, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
szóljon hozzá!