Fotó: Facebook/International Monetary Fund
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a kormányoknak folytatniuk kell a költségvetési hiány csökkentését, annak ellenére, hogy támogatni kívánják a háztartásokat az energia- és élelmiszerárak emelkedése közepette.
2022. október 13., 09:242022. október 13., 09:24
Az IMF Fiscal Monitor jelentése szerint a teljes globális államadósság idén a GDP 91 százaléka lesz, 7,5 százalékponttal magasabb a koronavírus-járvány előtti szintnél.
A dokumentum összeállítói szerint számos fejlett és fejlődő ország adósságterhe csökkent a 2020-as csúcsokhoz képest a Covid utáni rendkívüli ösztönző intézkedések kivezetésével egyidejűleg csökkenő költségvetési hiány és a gazdasági növekedés élénkülésének hatására. A jelentés szerint azonban az adósságszolgálat költsége emelkedni fog az infláció megfékezésére törekvő globális jegybanki kamatemelések hatására és tovább növeli a költségvetésekre nehezedő nyomást az élelmiszer- és energiaárak meredek emelkedése is.
Az IMF szerint a kormányoknak úgy kellene korlátozniuk költségvetési kiadásaikat, hogy célzott intézkedésekkel a lakosságnak csak a legsebezhetőbb rétegeit segítsék, miközben folytatni kell a költségvetési hiány csökkentését. Ellenkező esetben azt kockáztatják, hogy felpörgetik az inflációt, amelyet a jegybankok viszont próbálnak fékezni.
Az IMF szerdán ismertetett új előrejelzése szerint a globális GDP idén 3,2 százalékkal, jövőre pedig 2,7 százalékkal nő.
Tizenkilenc éves csúcsra hágott szeptemberben az infláció. Éves szinten a legnagyobb mértékben a földgáz és a cukor drágult Romániában, amelyek ára 70,64, illetve 50 százalékkal emelkedett tavaly szeptember óta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!