Hétfőtől megkezdi a munkaügyi tárca az egyeztetéseket a szakszervezetekkel az egységes bérezési törvényről.
2017. március 05., 19:322017. március 05., 19:32
2017. március 05., 19:532017. március 05., 19:53
Megkétszerezné a kormány a 4000 lej alatti közalkalmazotti fizetéseket, az ennél nagyobbak esetében 45 százalékos lenne a béremelés üteme, 7000 lej felett pedig csak enyhe növelést terveznek. Minderről Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter beszélt egy tévéműsorban, bejelentve egyúttal, hogy hétfőn kezdik meg az egyeztetéseket a szakszervezetekkel az egységes bérezési törvényről.
Újságírói kérdésre ellenben azt mondta, nyitottak a tárgyalásokra, de igazából nem szeretnének változtatni a vonatkozó törvénytervezeten. „Mi nem szeretnénk semmiféle módosítást. Természetesen nyitottak vagyunk a vitára a szakszervezetekkel. Engem kissé szórakoztatott, hogy elkezdtek támadni egy olyan törvénytervezetet, amit mostanáig nem is láttak. Nyitottak vagyunk a tárgyalásokra, és meggyőződésem, hogy az alacsony fizetéssel rendelkezők számára nagyon jó hírek jönnek\" – fogalmazott a munkaügyi tárca vezetője. Azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy mikor kerül a parlament elé megvitatásra a kormány jogszabályjavaslata, szerinte ez a következő időszak tárgyalásain múlik. Leszögezte viszont, hogy a kormányprogram értelmében a törvényt július elsejéig el kell fogadni.
Az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség bírálta a közszféra bérezésével kapcsolatos terveket, és felszólította Vasilescut, tegyen le abbéli szándékáról, hogy szétválassza a juttatásokat a fizetésektől olyan körülmények között, hogy az önkormányzati képviselők, polgármesterek, megyei tanácselnökök fizetését az átlagbérhez viszonyítva számolják, a többi közalkalmazott fizetését viszont a minimálbérhez, ez pedig a szakszervezet szerint hátrányos megkülönböztetést jelent, és a „választottak arroganciájáról\" tesz tanúbizonyosságot.
Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter korábban, a Mediafax hírügynökségnek adott interjúban úgy vélekedett, azért kell a járandóságokat különválasztani a fizetésektől, mivel a jelenlegi törvény mentén visszás helyzetek alakultak ki. „Próbáljuk megváltoztatni a törvény filozófiáját, hogy a járandóságokat különválasszuk a fizetésektől, mert eddig egy helyen voltak. Akinek járandósága és fizetése van, annak nem lehet pluszjuttatása, még a szolgálati idő után sem, s így alakultak ki olyan helyzetek, hogy a polgármester a bértáblán valahol középen foglalt helyet, mivel az igazgatóknak egymásra tevődtek a pluszjuttatásai, és többet kerestek, mint az elöljáró, hogy ne beszéljünk a polgármesteri hivatalok jegyzőiről, akik akár háromszor annyit is kereshettek, mint a polgármester\" – fogalmazott a tárcavezető.
Bejelentette egyúttal, hogy a polgármesterek fizetése az új törvény szerint a lakosság létszámának függvényében alakul. „Kategóriákat különítettünk el: ezer lakosig, háromezer lakosig, háromezer és ötezer között, ötezer és tízezer között – itt kezdődnek a városok, eljutunk 200 ezer fölé, ami a legfelső kategória, és természetesen mindenki felett áll a főpolgármesteri hivatal. A főpolgármester fizetése miniszteri szintű lesz, ahogyan azt meghatározta az ezelőtt két évvel meghozott sürgősségi kormányrendelet is\" – részletezte Lia Olguţa Vasilescu.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!