Hatvanöt esetben merült fel a csalás gyanúja a nyugtalottó első fordulójában – tájékoztatott szerdán a pénzügyminisztérium, közleményében jelezve egyúttal, hogy a 17 837 nyertes szelvény tulajdonosának hétfőn folyósították a nyeremény összegét.
2015. július 15., 19:362015. július 15., 19:36
Mint tájékoztattak, összesen 18 215-en jelentkeztek a nyereményekért. Az adóhatóság által végzett előzetes vizsgálatok során 313 kérésről állapították meg, hogy nem teljesítik a 2015/10-es számú, a nyugatlottó megszervezéséről szóló kormányrendeletben rögzített feltételeket – például a kért adatok nem voltak kiolvashatóak, vagy éppen nem minősült nyugtának az a dokumentum, amelylyel bejelentkeztek a nyereményre.
Miután az első húzásra kiutalt nyereményalap 1 millió lej volt, azt osztották 17 902 felé – így egy nyertes szelvény 56 lejt ér. 17 837 nyugta után folyósították is a nyeremény összegét, a 65 gyanús nyugta esetében megvárják a bűnvádi eljárás lezárulását.
A pénzügyminisztérium a csalás három formáját jelöli meg közleményében. Felmerült a gyanú, hogy akadt, aki az elektronikus pénztárgépből szedte ki a kasszaszalagot, ezzel próbálva hozzájutni a nyereményhez. Volt, aki olyan cég által kibocsátott nyugtával próbált hozzájutni a nyereményhez, amit olyan cég adott ki, amely már a nyugtán szereplő időpontot megelőzően felfüggesztette tevékenységét, így adót sem fizetett. Akadtak, akik olyan nyugtákat adtak le, amelyeket olyan elektronikus pénztárgép adott ki, ami nem volt bejelentve az adóhatóságnál.
Mint ismeretes, az ortodox húsvét alkalmából megtartott, első és egyben rendkívüli húzáson a február másodika és március 28. között kibocsátott nyugták vettek részt. Azok jelentkezhettek a felajánlott nyereményért, akik megőrizték február 7-én kiállított, 6 és 6,99 lej közötti értékű pénztári nyugtáikat. A sorsolásokon ugyanis egy dátumot és egy – 1 és 999 lej közötti – nyertes összeget határoznak meg.
Hogy többé ne fordulhasson elő, hogy ilyen kis összeget kapnak a kisorsolt nyugták tulajdonosai, a kormány változtatott a módszertanon, a vonatkozó kormányrendeletet pedig június végén Klaus Johannis államfő ki is hirdette. Ennek értelmében – akárcsak a június végi sorsoláskor – a legközelebbi sorshúzáskor is legfeljebb száz nyertes lesz – ezzel garantálják a nagy pénznyereményt.
A rendelet szerint az egy vagy több nyertes nyugtával rendelkező fogyasztóknak továbbra is az adóhatóság (ANAF) helyi kirendeltségénél kell jelentkezniük, ahol kapnak egy másolatot a számláról, valamint egy egyéni számsort, amellyel bekerülnek egy országos adatbázisba, ezek alapján pedig újabb sorsolást tartanak. Az átláthatóság érdekében a száz nyertes nyugta kódját a pénzügyminisztérium és az ANAF honlapján is közzéteszik.
A nyertesek számának korlátozását Eugen Teodorovici pénzügyminiszter kezdeményezte, az ügyben döntéshozó képviselőház pedig május végén fogadta el a módosító rendeletet. Az akcióra továbbra is egymillió lejt különít el a kormány, ezt az öszszeget osztják majd százfelé, így a garantált nyeremény 10 ezer lej lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!