A 15%-os adóminimumról szóló megállapodás azonban csak az első lépés egy hosszúnak ígérkező folyamatból.

A tárgyalásokat vezető OECD szerint a 15%-os globális adóminimum bevezetése 150 milliárd eurós többletbevételt generálna évente.

Ezeknek a kedvezményeknek a nagy részét meg fogják szüntetni, a vállalatok pedig kénytelenek lesznek majd befizetni a legalább 15 százalékos adót.

A párizsi kormány számára gazdasági elemzéseket készítő CAE számításai szerint Franciaország évi hatmilliárd euró többletbevételre számíthat a globális társaságiadó-minimum bevezetése nyomán. Ugyanakkor Németország bevételei 8,3 milliárd euróval, az Egyesült Államoké pedig csaknem 15 milliárd euróval nőhetnek. Kína is nyerhet ebből, bár a becslések szerint az ázsiai ország bizonyos adókedvezményeket továbbra is fenntarthat.

Miközben Barbados, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek nem támogatja a megállapodást, olyan adóparadicsomok, mint Panama, a Bermuda-szigetek és a Brit Virgin-szigetek aláírták azt.

„Rájöttek, hogy nem tudnak megakadályozni egy nemzetközi megállapodást, és kiszámították, hogy többet nyernek, ha maguk is csatlakoznak hozzá” – véli Nicolas Veron, a washingtoni Peterson Institute for International Economics és a brüsszeli Breugel Institute gazdasági szakértője.

– jelentette ki Farid Toubal, a párizsi Dauphine Egyetem adóügyi szakértője.

Az olyan európai országok, mint például Írország - amely a nullához közelítő effektív adórátával vonzotta be az Apple-t és a Google-t – jelentős bevételkieséssel számolhatnak, ha csatlakoznak a reformhoz.

Hollandia, Luxemburg és Svájc ugyanabban a csónakban eveznek.

különösen ha a multinacionális vállalatok a 15%-os minimumadó bevezetése miatt áthelyezik nyereségüket és beruházásaikat” – magyarázta Ricardo Amaro, az Oxford Economics közgazdásza.

A szakember rámutatott, hogy 2018-ban az amerikai multinacionális vállalatok nyereségük mintegy harmadát Hollandiában, Írországban és Luxemburgban könyvelték el, noha eladásaik csupán 5%-a valósult meg ezekben az országokban. Írországnak azonban, amely az elmúlt években jelentős beruházásokat eszközölt az informatikai infrastruktúrába és az oktatásba, és a gyógyszeripar egyik központjává vált, vélhetően akkor is sikerülne megtartania sok multinacionális vállalatot, ha emelné az adókat.

– mondta Toubal.

A multinacionális vállalatok által alkalmazott adóoptimalizálási stratégiákat elemző civil csoportok, mint például az Oxfam, bírálták az OECD által elfogadott megállapodást, mivel lehetővé teszi a gazdag országok számára, hogy megtartsák a többlet-adóbevételek nagy részét.

– nyilatkozta Gabriela Bucher, az Oxfam Internationals ügyvezető igazgatója.

A megállapodástervezet azonban tartalmaz néhány, a feltörekvő országok számára kedvező kitételt is, nekik abból az intézkedésből származna hasznuk, amelyek szerint bizonyos adóbevételeket átcsoportosítanak a nyereségtermelő országokba.

Ugyanakkor a fejlődő országok fenntarthatnak bizonyos adókedvezményeket is, amelyekkel bevonzzák a vállalatokat, a konkrét részletekről azonban még nem született megállapodás – közölte az Agerpres.