A román gazdaság növekedésének vészes lassulására figyelmeztet mindenki
Fotó: Haáz Vince
A korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett jelentésében a román gazdaság 2024-es GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését. Független elemzők ennél is borúlátóak a gazdaság kilátásaira vonatkozóan.
2024. november 15., 18:002024. november 15., 18:00
2024. november 15., 18:032024. november 15., 18:03
Tavaszi prognózisában az EB erre az évre 3,3 százalékos, 2025-re pedig 3,1 százalékos növekedést prognosztizált, a pénteken közzétett jelentésben azonban 2024-re már csak 1,4 százalékos bővüléssel számolnak, amely jövőre 2,5 százalékra gyorsul az előrejelzés szerint. A költségvetési hiány az uniós kormány előrejelzései szerint elsősorban az állami kiadások gyors ütemű növekedése miatt 2024-ben eléri a GDP 8 százalékát (szemben a 2023-as 6,5 százalékkal), 2025-ben pedig csak enyhén, 7,9 százalékra csökken.
A jelentés szerint az infláció idén tovább csökken, a 2023-as 10 százalék után 2024-ben hozzávetőlegesen 5,5 százalékra mérséklődik, de a fizetés- és nyugdíjemelések miatt erős belföldi kereslet továbbra is nyomást gyakorol az árakra. Az EB várakozásai szerint a harmonizált fogyasztói árindex tovább csökken, de csak 2026 végére éri el a Román Nemzeti Bank által megszabott célt, ami 2,5 százalék plusz/mínusz 1 százalékpont.
Az Európai Bizottság minden évben két átfogó (tavaszi és őszi) előrejelzést, valamint két időközi (téli és nyári) előrejelzést tesz közzé. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő év éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek ki, és országspecifikus, valamint uniós és euróövezeti szinten összesített adatokat tartalmaznak.
A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A bukaresti Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai értelmében a szezonálisan kiigazított adatok szerint az idei harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest stagnált a román GDP, 2023 harmadik negyedévéhez viszonyítva pedig 0,2 százalékkal csökkent. Az idei első kilenc hónapban a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,8 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához mérten.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű legutóbbi jelentésében az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az Országos Stratégiai és Prognózis Bizottság szeptemberben 3,4 százalékról 2,8 százalékra rontotta a román GDP 2024-es növekedésével kapcsolatos várakozásait.
Ciprian Dascălu, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) vezető közgazdásza az Agerpres állami hírügynökségnek úgy nyilatkozott: figyelembe véve a GDP-re vonatkozó legfrissebb adatokat, továbbá az idei aszályos agrárévre tekintettel a pénzintézet a korábbi 1,9 százalékról 0,8 százalékra módosítja a Románia idei gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisát.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
szóljon hozzá!