Nullával kezdődhet a román gazdaság idei növekedésének üteme

nullával

A román gazdaság növekedésének vészes lassulására figyelmeztet mindenki

Fotó: Haáz Vince

A korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett jelentésében a román gazdaság 2024-es GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését. Független elemzők ennél is borúlátóak a gazdaság kilátásaira vonatkozóan.

Krónika

2024. november 15., 18:002024. november 15., 18:00

2024. november 15., 18:032024. november 15., 18:03

Tavaszi prognózisában az EB erre az évre 3,3 százalékos, 2025-re pedig 3,1 százalékos növekedést prognosztizált, a pénteken közzétett jelentésben azonban 2024-re már csak 1,4 százalékos bővüléssel számolnak, amely jövőre 2,5 százalékra gyorsul az előrejelzés szerint. A költségvetési hiány az uniós kormány előrejelzései szerint elsősorban az állami kiadások gyors ütemű növekedése miatt 2024-ben eléri a GDP 8 százalékát (szemben a 2023-as 6,5 százalékkal), 2025-ben pedig csak enyhén, 7,9 százalékra csökken.

Tavaszi prognózisában erre az évre 6,9, jövő évre 7 százalékos GDP-arányos deficitet jósolt az EB.

A jelentés szerint az infláció idén tovább csökken, a 2023-as 10 százalék után 2024-ben hozzávetőlegesen 5,5 százalékra mérséklődik, de a fizetés- és nyugdíjemelések miatt erős belföldi kereslet továbbra is nyomást gyakorol az árakra. Az EB várakozásai szerint a harmonizált fogyasztói árindex tovább csökken, de csak 2026 végére éri el a Román Nemzeti Bank által megszabott célt, ami 2,5 százalék plusz/mínusz 1 százalékpont.

Az Európai Bizottság minden évben két átfogó (tavaszi és őszi) előrejelzést, valamint két időközi (téli és nyári) előrejelzést tesz közzé. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő év éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek ki, és országspecifikus, valamint uniós és euróövezeti szinten összesített adatokat tartalmaznak.

korábban írtuk

Nem teljesített túl fényesen a román gazdaság a harmadik negyedévben
Nem teljesített túl fényesen a román gazdaság a harmadik negyedévben

A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

A bukaresti Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai értelmében a szezonálisan kiigazított adatok szerint az idei harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest stagnált a román GDP, 2023 harmadik negyedévéhez viszonyítva pedig 0,2 százalékkal csökkent. Az idei első kilenc hónapban a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,8 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához mérten.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű legutóbbi jelentésében az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az Országos Stratégiai és Prognózis Bizottság szeptemberben 3,4 százalékról 2,8 százalékra rontotta a román GDP 2024-es növekedésével kapcsolatos várakozásait.

Számos elemző ugyanakkor úgy látja, hogy a román gazdaság növekedése legjobb esetben 1 százalék körüli lesz ebben az évben.

Ciprian Dascălu, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) vezető közgazdásza az Agerpres állami hírügynökségnek úgy nyilatkozott: figyelembe véve a GDP-re vonatkozó legfrissebb adatokat, továbbá az idei aszályos agrárévre tekintettel a pénzintézet a korábbi 1,9 százalékról 0,8 százalékra módosítja a Románia idei gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisát.

korábban írtuk

Két kézzel szórja a pénzt a kormány, aggasztó a hiány Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának régi-új tagja szerint
Két kézzel szórja a pénzt a kormány, aggasztó a hiány Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának régi-új tagja szerint

Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget

Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget
2025. április 02., szerda

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint
2025. április 02., szerda

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el

Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el
2025. április 02., szerda

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik

Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik
2025. április 01., kedd

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég

Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég
2025. április 01., kedd

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban
2025. március 30., vasárnap

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra

Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra
2025. március 28., péntek

„Kigurulnak” az első gumiabroncsok a Nokian Tyres Körös-parti üzeméből

A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.

„Kigurulnak” az első gumiabroncsok a Nokian Tyres Körös-parti üzeméből
2025. március 28., péntek

Tisztelettudóan nőtt az átlagnyugdíj, a fiatalok is megirigyelhetik az éllovas erdélyi megyében

Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.

Tisztelettudóan nőtt az átlagnyugdíj, a fiatalok is megirigyelhetik az éllovas erdélyi megyében
2025. március 27., csütörtök

Nekik máshogy süt: meghaladta a 200 ezret a prosumerek száma

Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.

Nekik máshogy süt: meghaladta a 200 ezret a prosumerek száma