A kelet-európai országok agrárminisztereinek kérése ismét süket fülekre talált Brüsszelben
Fotó: Agrárminisztérium
Az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek brüsszeli csúcstalálkozóján nem született egyezség arról, hogy az Európai Bizottság korlátozná az ukrajnai mezőgazdasági termékek behozatalát a közös uniós piacra. A kelet-európai országok által sürgetett állásfoglalásra még várni kell. Nagy István agrárminiszter szerint erről Magyarország nemzeti hatáskörben fog dönteni.
2024. január 25., 20:352024. január 25., 20:35
2024. január 25., 22:372024. január 25., 22:37
Nagy István magyar agrárminisztrer az uniós tagállamok mezőgazdaságért és halászatért felelős minisztereinek tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Brüsszelben elmondta: a gazdatüntetések Európa-szerte azt jelzik, hogy az ideológiailag túlpolitizált agrárium fenntarthatatlan a gazdálkodók számára. ,,Ha a versenyképesség, a teremtett világunk minőségének megőrzése és az élelmezés biztonságának hármas egységét megbontjuk, akkor a rendszer nem lesz fenntartható.
a piacuk kiszolgáltatásával pedig egy olyan helyzet áll elő, ami a mindennapi megélhetésüket veszélyezteti” – mutatott rá.
Az EU továbbra is nyitva hagyná a határokat a kereskedelem előtt, és Magyarországnak is be kellene engednie az ukrán gabonát, ami elfogadhatatlan – mondta. Beszámolt róla, tanácskozást folytatott Valdis Dombrovskis uniós biztossal, és arra jutottak, hogy Magyarországnak kétoldalú egyezséget kell kötnie Ukrajnával, ami azt jelentené, hogy az ukrán fél nem küld, Magyarország pedig nem fogad gabonát, tájékoztat az Agrárminisztérium sajtószolgálata.
másrészt az Ukrajnával szomszédos tagállamok mezőgazdasági termelőinek uniós védelemre van szükségük.
,,Nem látok más lehetőséget, mint a kvóták visszavezetését az érzékeny termékekre. Emellett azon termékek piacát is védeni kell, ahol a társulási megállapodás nem tartalmazott kvótákat” – jelentette ki. Rámutatott, hogy a magyar kormány nemzeti hatáskörben lezárja határait az ukrán gabona előtt, ami kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után. Magyarország számára azonban a magyar gazdák érdeke elsődleges – hangsúlyozta.
Nagy István arra is kitért, hogy az ukrán mezőgazdasági minisztérium honlapján lévő tájékoztatás szerint a szántóföldi növények többségénél veszteséges a termelés, különösen a kis és közepes gazdálkodók esetében. ,,Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy eléri-e a célját a teljes piacnyitással nyújtott közös európai segítség.
és a termékek sem jutnak el a rászoruló harmadik országba” – fejtette ki.
Az agrárminiszter hangsúlyozta: meg kell változtatni a megközelítést ahhoz, hogy Európa hosszú távon képes legyen önmagának termelni és a helyben megtermelt termékeit feldolgozni.
,,Fenntarthatatlan az az állapot, hogy Európa harmadik országokból importál, míg a saját termelőinek fel kell hagyniuk a termeléssel” – húzta alá. Álláspontja szerint egy jól működő és ambiciózusan finanszírozott közös agrárpolitika a legfontosabb előfeltétele annak, hogy a gazdák továbbra is garantálni tudják az élelmezésbiztonságot. Első számú prioritás a gazdálkodók méltányos jövedelmezése, és nagy hangsúlyt kell fektetni a generációs megújulásra, hiszen a gazdatársadalom elöregedése még mindig nem megoldott probléma az Európai Unióban.
Nyílt levélben sürgeti a Szövetség a Mezőgazdaságért és Együttműködésért (AAC) nevű romániai gazdaszövetség az európai uniós gazdálkodók „túlélési feltételeinek” megteremtését az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása előtt.
A falugazdász szerint nagy a baj a mezőgazdaságban, az utóbbi három esztendő anyagilag kizsigerelte a termelőket. A detrehemtelepi szakemberrel „földközelből” vettük számba azokat a gondokat, bajokat, amelyek az országos gazdamegmozdulásokat okozták.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
szóljon hozzá!