A kelet-európai országok agrárminisztereinek kérése ismét süket fülekre talált Brüsszelben
Fotó: Agrárminisztérium
Az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek brüsszeli csúcstalálkozóján nem született egyezség arról, hogy az Európai Bizottság korlátozná az ukrajnai mezőgazdasági termékek behozatalát a közös uniós piacra. A kelet-európai országok által sürgetett állásfoglalásra még várni kell. Nagy István agrárminiszter szerint erről Magyarország nemzeti hatáskörben fog dönteni.
2024. január 25., 20:352024. január 25., 20:35
2024. január 25., 22:372024. január 25., 22:37
Nagy István magyar agrárminisztrer az uniós tagállamok mezőgazdaságért és halászatért felelős minisztereinek tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Brüsszelben elmondta: a gazdatüntetések Európa-szerte azt jelzik, hogy az ideológiailag túlpolitizált agrárium fenntarthatatlan a gazdálkodók számára. ,,Ha a versenyképesség, a teremtett világunk minőségének megőrzése és az élelmezés biztonságának hármas egységét megbontjuk, akkor a rendszer nem lesz fenntartható.
a piacuk kiszolgáltatásával pedig egy olyan helyzet áll elő, ami a mindennapi megélhetésüket veszélyezteti” – mutatott rá.
Az EU továbbra is nyitva hagyná a határokat a kereskedelem előtt, és Magyarországnak is be kellene engednie az ukrán gabonát, ami elfogadhatatlan – mondta. Beszámolt róla, tanácskozást folytatott Valdis Dombrovskis uniós biztossal, és arra jutottak, hogy Magyarországnak kétoldalú egyezséget kell kötnie Ukrajnával, ami azt jelentené, hogy az ukrán fél nem küld, Magyarország pedig nem fogad gabonát, tájékoztat az Agrárminisztérium sajtószolgálata.
másrészt az Ukrajnával szomszédos tagállamok mezőgazdasági termelőinek uniós védelemre van szükségük.
,,Nem látok más lehetőséget, mint a kvóták visszavezetését az érzékeny termékekre. Emellett azon termékek piacát is védeni kell, ahol a társulási megállapodás nem tartalmazott kvótákat” – jelentette ki. Rámutatott, hogy a magyar kormány nemzeti hatáskörben lezárja határait az ukrán gabona előtt, ami kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után. Magyarország számára azonban a magyar gazdák érdeke elsődleges – hangsúlyozta.
Nagy István arra is kitért, hogy az ukrán mezőgazdasági minisztérium honlapján lévő tájékoztatás szerint a szántóföldi növények többségénél veszteséges a termelés, különösen a kis és közepes gazdálkodók esetében. ,,Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy eléri-e a célját a teljes piacnyitással nyújtott közös európai segítség.
és a termékek sem jutnak el a rászoruló harmadik országba” – fejtette ki.
Az agrárminiszter hangsúlyozta: meg kell változtatni a megközelítést ahhoz, hogy Európa hosszú távon képes legyen önmagának termelni és a helyben megtermelt termékeit feldolgozni.
,,Fenntarthatatlan az az állapot, hogy Európa harmadik országokból importál, míg a saját termelőinek fel kell hagyniuk a termeléssel” – húzta alá. Álláspontja szerint egy jól működő és ambiciózusan finanszírozott közös agrárpolitika a legfontosabb előfeltétele annak, hogy a gazdák továbbra is garantálni tudják az élelmezésbiztonságot. Első számú prioritás a gazdálkodók méltányos jövedelmezése, és nagy hangsúlyt kell fektetni a generációs megújulásra, hiszen a gazdatársadalom elöregedése még mindig nem megoldott probléma az Európai Unióban.
Nyílt levélben sürgeti a Szövetség a Mezőgazdaságért és Együttműködésért (AAC) nevű romániai gazdaszövetség az európai uniós gazdálkodók „túlélési feltételeinek” megteremtését az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása előtt.
A falugazdász szerint nagy a baj a mezőgazdaságban, az utóbbi három esztendő anyagilag kizsigerelte a termelőket. A detrehemtelepi szakemberrel „földközelből” vettük számba azokat a gondokat, bajokat, amelyek az országos gazdamegmozdulásokat okozták.
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
szóljon hozzá!