A járvány ellenére is jól teljesített. A bálványosi szálloda kihasználtsága meghaladta tavaly a 90 százalékot
Fotó: facebook/Bálványos Resort
Ha lazítanak a külföldi utazások lehetőségén, bevezetik az oltási igazolást, az alternatív szabályozásokat, látványosan megnő a külföldre utazók száma, ami a belföldi turizmust gyengítheti – értékelt egy, az idegenforgalom témában megszervezett csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke.
2021. március 12., 07:432021. március 12., 07:43
Mint részletezte, jelenleg is korábban soha nem tapasztalt mértékű az érdeklődés a külföldi utakkal kapcsolatban, Egyiptom vagy az egzotikus helyszínek iránt is hatalmas a kereslet. „Akik tavaly kényszerből itthon nyaraltak, ha lehetőség lesz rá, idén külföldre mennek, ami visszavetheti a belföldi turizmust” – húzta alá a klaszter elnöke.
Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója eközben attól tart, hogy
„Idén még piacon van a tavaly kiadott vakációs utalványok 22,5 százaléka, ám ezeket az év végéig fel kell használni. Jövőre már nem lesz meg ez a biztonság, hiszen ha még úgyis döntenek, hogy a közalkalmazottak újra kaphatnak üdülési csekket, hónapokba telhet, amíg elfogadják a költségvetést, elindul a kibocsátás, és a támogatás eljut a kedvezményezettekhez. Emiatt jövő év első felében nagy gondban lesznek a hazai turisztikai vállalkozók, erre időben, kreatívan, vonzó ajánlatokkal kell felkészülni” – fejtette ki Godra Árpád.
Országos szinten 2020-ban 52,25 százalékkal csökkent a turisták száma 2019-hez viszonyítva. A három székely megyében ennél is nagyobb – 56,3 százalékos – volt a visszaesés, ám megyénként eltérőek az adatok – hangzott el a sajtótájékoztatón. Kovászna megyében a legkisebb a turisták száma, és itt volt arányosan a legkisebb – 42,39 százalékos – a csökkenés, 136 ezerről 78 ezerre. Hargita megyében 231 ezerről 99 ezerre esett vissza a turisták száma, ami 57,05 százalékos csökkenés.
A szakemberek szerint a három megyében a visszaesés okai is különböznek, Hargita megyében például elsősorban az okozta a rossz mutatókat, hogy a térség erőteljesebben rendezkedett be a magyarországi vendégek fogadására, az utazási korlátozások viszont e téren nagy kiesést okoztak.
Kovászna megyében Kovászna város forgalma csökkent drasztikusan, az államilag támogatott kezelési jegyek elmaradása miatt. Ez okozta azt is, hogy meredeken zuhant az átlagos tartózkodási idő, hiszen sokkal kevesebb volt a kéthetes gyógykezelés.
A Kovászna megyébe érkező turisták 22,8 százaléka Bálványoson szállt meg. Godra Árpád az elmúlt évet összegezve kifejtette, a forgalom a második fél évre összpontosult, gyakorlatilag áprilisban nulláról indultak, onnan álltak fel, augusztustól novemberig volt a nagyobb turistaforgalom.
„Azok a vállalkozók jártak jól, akik időben léptek, és éltek az állam által felkínált lehetőségekkel” – emelte ki eközben László Endre. Példaként említette, hogy aki nem vette igénybe a kényszerszabadság intézményét, és próbálta másként megoldani a lezárások alatt az alkalmazottak helyzetét – például elküldte őket pihenőszabadságra –, utána már nem élhetett azzal a lehetőséggel, hogy az állam három hónapig átvállalta a fizetési járulékok 41,5 százalékát. Továbbá
viszont a kedvezményes hitelkonstrukció kisebb döccenőkkel ugyan, de működött.
A mikrohitelprogramban, amelynek keretében 2 ezer eurós vissza nem térítendő támogatásra lehetett pályázni, 29 ezer kérés futott be, 19 ezret hagytak jóvá, és 11 ezret fizettek ki. A forgótőkére adott 2–150 ezer euró közötti támogatásra 22 ezer kérésből 16 ezret fogadtak el, de csak 3171-et fizettek ki. A harmadik támogatási program keretében 15 százalékos önrésszel lehetett 50–200 ezer eurós befektetési támogatást igényelni, erre 27 ezer kérés érkezett, de eddig még egyet sem fizettek ki. „Az idegenforgalom és vendéglátás (HoReCa) területén működő vállalkozásoknak nyújtott támogatást is kérni kell még akkor is, ha a pénzt csak jövő év közepéig fizetik ki” – tanácsolta az ágazatban vállalkozóknak László Endre.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
szóljon hozzá!