Nem fizeti ki Görögország július elsejéig az 1,6 milliárd értékű hitelrészletet a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) – jelentette be kedden Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter. Az ország ezzel hivatalosan is fizetésképtelenné válik, ezt az állapotot az államcsőd követheti.
2015. június 30., 17:282015. június 30., 17:28
2015. június 30., 17:572015. június 30., 17:57
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor újabb ajánlatot tett a görög kormánynak kedden: az uniós illetékes azt javasolta Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek, hogy írásban fogadja el a nemzetközi hitelezők hétfőn nyilvánosságra hozott kezdeményezéseit, ugyanakkor a Görögországban az ügyben hétvégén tartandó népszavazás előtt a megszorító csomag elfogadása mellett álljon ki.
A Reuters hírügynökség ezzel szemben görög kormányzati forrásokra hivatkozva közölte: kevés az esély arra, hogy Ciprasz mégis elfogadja a javaslatokat, amiket hétvégén arra hivatkozva utasított el, hogy azok megalázóak lennének országa számára. A miniszterelnök ugyanakkor azt is elmondta: amennyiben a görögök többsége igennel szavazna a referendumon, kész lemondani kormányfői tisztségéről. „Ha a görög nép örökké folytatni akarja a megszorításokat, tiszteletben fogjuk ezt tartani, de nem mi leszünk azok, akik végrehajtják” – fogalmazott Ciprasz hétfő este az állami televízióban.
A radikális baloldali Sziriza párt vezetője arra buzdította a görögöket, hogy utasítsák el a hitelezők javaslatait, és azt mondta, ez Görögországnak „erősebb fegyvereket” adna a kezébe a tárgyalóasztalnál – közölte az MTI. A kormányfő kijelentette, nem hisz abban, hogy a hitelezők a dél-európai ország eurózónabeli tagságának megszűnését akarják, mert ennek az ára óriási lenne.
A spanyol miniszterelnök eközben kedden arról beszélt: szerinte „jó lenne” ha az igenek győznének, és Alekszisz Ciprasz veszítene a vasárnapi népszavazáson, mert egy új görög kormánnyal Európa tárgyalhatna – Mariano Rajoy ezt a Cadena Cope nevű rádióadónak adott interjújában mondta. A kormányfő beszélt arról, hogy az előző görög kormány, a spanyolokhoz hasonlóan, reformokkal igyekezett javítani az ország helyzetét, amelynek már látszottak a jelei, amikor a választások után Ciprasz került hatalomra. A politikus a kialakult helyzetet „igazi drámaként” jellemezte.
A Daily Telegraph eközben arról számolt be: Athén kilátásba helyezte, hogy az eurózónából való kizárás és a banki rendszer tönkretevésének elkerülése érdekében bepereli az Európai Uniót a luxembourgi Európai Bíróságon. Jánisz Varufakisz úgy nyilatkozott: a görög kormány minden jogi lehetőséggel élni fog.
„Az uniós megállapodások nem teszik lehetővé az eurózónából való kilépést, és mi nem is fogadjuk el ezt a lehetőséget. Görögország tagsága nem kérdőjelezhető meg” – fogalmazott Varufakisz. A miniszter ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy több EU-s vezető szerint, amennyiben a vasárnapi referendumon a lakosság többsége elutasítja a hitelezők megszorító csomagjának elfogadását, Athén kieshet az eurózónából.
Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető gazdasági elemzője úgy véli: ha a nemzetközi pénzintézetek és Görögország nem tud megállapodni, az Romániában, Magyarországon, Bulgáriában és Horvátországban is a hitelkockázatok robbanásszerű növekedéséhez fog vezetni. A szakértő az amerikai székhelyű Lehman Brothers befektetési bank 2008-as csődjéhez hasonlította ezt a lehetőséget, amely tulajdonképpen elindította a hét évvel ezelőtti világgazdasági válságot. Jakobsen kifejtette: a Lehman Brothers-hez hasonlóan most, „az utolsó pillanatban” Athénnak sincs stratégiája.
A Fitch Rating pénzügyi elemző egyébként négy, Romániában is jelenlévő pénzintézetet minősített részlegesen fizetésképtelenné hétfőn. Az ügyben a Banca Româneascát is magába foglaló NBG (National Bank of Greece), a Piraeus Bank, az Alpha Bank és a Bancpostnál többségi tőkével rendelkező Eurobank érintett. A Bancpostnál, a Piraeus Banknál, az Alpha Banknál és a Banca Româneascánál a romániai cégek és magánszemélyek által letétbe helyezett összeg értéke eléri a 6 milliárd eurót, a Román Nemzeti Bank (BNR) tájékoztatása szerint azonban nincs ok aggodalomra a pénzintézetek kapcsán.
Ioannis Kougionas, a Banca Românească vezérigazgatója kedden közleményben jelezte, hogy a pénzintézetnél változatlan körülmények között zajlanak a tranzakciók, a hazai kirendeltséget nem érinti a görögországi helyzet. Az igazgató hangsúlyozta: a pénzintézet a Román Nemzeti Bank előírásai és szabályai szerint működik. Dan Suciu, a BNR szóvivője még hétvégén felhívta a figyelmet arra, hogy bármilyen döntést is hozzon Athén, az nem lesz kihatással a Romániában működő görög bankokra, ezek ugyanis romániai jogi személyek.
A görög válság hatására egyébként hétfőn a lej árfolyama az elmúlt öt hónap legalacsonyabb szintjére, négy banival gyengült az euróéhoz képest, míg a dollár átlépte a 4 lejes határt. Az ING szakértői arra számítanak, hogy a héten, a görög népszavazásig a lej/euró-árfolyam 4,48-as és 4,52-es érték között fog mozogni, az azt követő időszakban azonban a lej fokozatosan megerősödik.
Nem aggódik a BRD vezető elemzője sem: szerinte, amennyiben Athén kilép az eurózónából, a lej csak mintegy 5 százalékot veszít értékéből az euróval szemben. A szakértő egyébként úgy véli, nagyobb a valószínűsége annak, hogy Görögországnak nem kell búcsút mondania az uniónak.
Nagy rössel dolgoznak az elmúlt 35 év legnagyobb romániai energetikai projektjén Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Marosnémetiben, ahol Európa legnagyobb, legmodernebb és leghatékonyabb gázerőműve épül.
A rászorulók közvetlen pénzügyi támogatást kapnak áramszámlájuk kifizetésére a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után, az eddigi általános árplafont egy „célzottabb, hatékonyabb és szociális szempontból korrektebb megközelítés” váltja fel.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!