Nem áll jól Románia szénája. A 10 éves lejáratú kötvények ára megduplázódott, a rövid lejáratú hitelek kamatai már öt-, sőt hatszor magasabbak, mint nyolc évvel ezelőtt
Fotó: Pixabay
Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai. A hat hónappal ezelőttihez képest 22 bázispontos volt az államkötvényhozamok emelkedése, olyan körülmények között, hogy a világ központi bankjai, köztük a romániai jegybank is, kamatot csökkentettek.
2024. november 13., 17:472024. november 13., 17:47
A nyolc évvel ezelőtti szinthez képest Románia 10 éves lejáratú állampapírjai után fizetett hozam megduplázódott. Így a 2016 decemberi 3,47 százalékosról 2024 novemberére 6,97 százalékos szintet ért el, november 7-én és 8-án pedig 7,02 százalékon jegyezték a román értékpapírokat – irányítja rá a figyelmet az Economica.net gazdasági portál friss elemzése.
A 10 éves és a 2 éves államkötvények hozama közötti különbség 97 bázispont, vagyis a hosszú lejáratú kötvények hozama jellemzően magasabb, mint a rövid lejáratúaké – húzza alá az elemzés.
Az Economica elemzése szerint Romániának 2024-ben mintegy 130 milliárd lejt kell fizetnie az államadósság után, ebből 35 milliárd lej a kamat, 2025-ben 111 milliárd lejt kell fizetni. Adrian Codîrlașu gazdasági elemző, a CFA alelnöke kiszámolta, hogy
Mint ismeretes, a román jegybank legutóbb augusztusban csökkentette az alapkamatot, akkor 6,5 százalékos szintet állapítottak meg, amelyet azóta is tartanak.
A Standard & Poor's szerint Románia hitelminősítése BBB-, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi hitelminősítő változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát. Legutóbbi figyelmeztetéseik szerint azonban javítana Románia adósosztályzatán a költségvetési deficit és az államadósság jelentős csökkentése.
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Ugyanis, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet, az abban is visszaüthet, hogy Románia elveszíti a hitelezők bizalmát – figyelmeztetett nemrég a Krónikának adott interjúban Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja.
„Ha a probléma nem oldódik meg (utalt az óriásira duzzadt költségvetési hiányra – szerk. megj.), nem történnek határozott lépések, akkor
– kongatta meg a vészharangot a makrogazdasági szakember, aki amúgy az év végére 8 százalék körüli deficitet vár, miután a bukaresti kormány túlköltekezett az idei választási szuperévben.
Nincs sok mozgástere a román kormánynak, a korábbi túlköltekezés miatt most mindenképp megszorító intézkedésekre van szükség – véli Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Mint ismeretes, nemrég a kormány is kénytelen volt beismerni, hogy lehetetlenség tartani a 2024-es állami költségvetés sarokszámainál megjelölt 5 százalékos deficitcélt, és 6,9 százalékra emelte az értéket. Az Európai Bizottság becslései szerint eközben a deficit még ennél is magasabb lesz, 7 százalék körül alakul, és még pesszimistább a Költségvetési Tanács, amelynek előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
Októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció, az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésbe.
Az idei első kilenc hónapban 19,777 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, 23,12 százalékkal nagyobb, mint 2023 azonos időszakában – tájékoztatott szerdán a Román Nemzeti Bank. Az Agerpres áltla ismertetett közlemény szerint az áruforgalmi egyenleg 2,840 milliárd euróval magasabb deficitet, a szolgáltatási egyenleg 1,342 milliárd euróval alacsonyabb többletet, az elsődleges jövedelmek egyenlege 66 millió euróval kisebb hiányt, a másodlagos jövedelmek egyenlege pedig 402 millió euróval magasabb többletet mutatott.
A jegybank adatai szerint 2024 januárja és szeptembere között a teljes külső adósság 17,846 millió euróval 186,181 milliárd euróra nőtt. A hosszú lejáratú külső adósság 2024. szeptember 30-án 138,823 milliárd eurót, a teljes külső adósság 74,6 százalékát tette ki, ami 13,7 százalékkal volt több, mint 2023. december 31-én. A rövid lejáratú külső adósság 47,358 milliárd eurót, a teljes külső adósság 25,4 százalékát tette ki, ami 2,4 százalékkal volt több, mint a tavalyi év végén.
A hosszú távú adósságszolgálati ráta 2024 szeptemberében 16,3 százalék volt, szemben a 2023-as 18 százalékkal. Az áruk és szolgáltatások importfedezettsége 2024. szeptember 30-án 6,1 hónap volt, szemben a 2023. december 31-i 5,6 hónappal.
A munkaerőpiac az idei évet az elbocsátások jegyében kezdte: sorra érkeznek a hírek az IT-szektorból utcára kerülő emberekről. Még legalábbi két ágazat is bajban van elemzők szerint.
Néhány banival csökkentették a benzin és a gázolaj árát kedden a romániai kőolajipari társaságok, amelyek azonban idén már hétszer drágítottak. Borítékolható viszont, hogy a közeljövőben ismét drágulni fog az üzemanyag.
Románia idén mintegy 800 millió eurós támogatást fog kérni az Európai Bizottságtól a 2014–2020-as költségvetési időszakhoz kapcsolódó beruházási tervek megvalósításához. Erről kedden fogadott el memorandumot a kormány.
Alapjaiban forgatta fel a mesterséges intelligencia (MI) nagy cégeinek és beszállítóinak értékelését egy kínai startup megjelenése a piacon.
Továbbra is az „oroszveszélytől” tart Sebastian Budruja román energiaügyi miniszter, ezért ellenzi, hogy a magyar MVM átvegye a német E.ON romániai földgázüzletágát.
A Standard & Poor's hitelminősítő pénteken késő este stabilról negatívra módosította Románia hiteltörlesztési kilátását, amivel az ország besorolása az utolsó ajánlott befektetési fokozatra csökkent, és egy lépésre került a bóvli kategóriától.
Változások várhatók idén Románia egyik legnépszerűbb állami támogatási konstrukciójában, az új autók vásárlását ösztönző roncsprogramokban.
Számos fogyasztó hónapok óta nem kapott villanyszámlát, mivel a szolgáltatók egy nevetséges összegű, két banis többletdíj körüli mizéria miatt kénytelenek újraszámolni a villanyszámlákat.
Egyre több romániai jár Bulgáriába tankolni és bevásárolni az alacsonyabb árak miatt. Bulgária vonzó célpont, ugyanis a benzin, a gázolaj, a dohány és az élelmiszer is kevesebbe kerül, mint Romániában.
Idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan hatásaival hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk? Interjú.
szóljon hozzá!