Románia az Európai Unió legnagyobb kukoricatermesztő országa, exportlehetőségei mégis beszűkülnek
Fotó: Makkay József
Az átlagosnál magasabb hozamok ellenére is ráfizetéses a romániai gazdák gabonatermesztése. A belföldi piacon továbbra is nagy gondot okoz az ukrán gabona jelenléte, másrészt a hazai mezőgazdasági termékek nyugat-európai exportpiacát is kisajátították az Ukrajnából dömpingáron érkező áruk. Bár a román kormány az ukrán gabona importját korlátozó mechanizmust hagyott jóvá, más kelet-európai országokkal ellentétben képtelen kezelni a helyzetet, így kétséges, hogy a most induló őszi vetések szezonjában mekkora területen kerül szalmásgabona-vetőmag a talajba. Szakemberekkel vettük górcső alá a gabonapiac gondjait és várható alakulását.
2023. október 12., 18:272023. október 12., 18:27
2023. október 12., 18:402023. október 12., 18:40
Idén nehéz évet zárnak a romániai gabonatermesztő farmok. A felvásárlási árak alakulása azért is érinti érzékenyen a hazai gazdákat, mert Románia európai uniós éllovas a gabonatermesztésben: uniós szinten nálunk termesztik a legtöbb kukoricát és napraforgót, ugyanakkor a negyedik helyen állunk a búzatermesztő országok sorában. A 2023-as esztendő átlag fölötti hozamokat hozott búzából, árpából, rozsból, zabból, repcéből és napraforgóból, de a most betakarításra kerülő kukorica is kiváló hozamokat ígér. A magas terméseredmények ellenére mégsem lehetnek elégedett a gazdák, mert jó esetben nullszaldósan zárhatják az évet, de a termelők többsége számára ráfizetéses a gabonatermesztés.
Az utóbbi években megugrott imputanyagárak miatt azonban romániai viszonylatban ez az önköltségi árat sem fedezi.
Világszerte rekord méretű gabonatermést jegyeznek
Vincze Tamás közgazdász, Erdély egyik legjelentősebb gabonafelvásárló és -forgalmazó vállalatának, a kolozsvári székhelyű EastGrain cégnek az ügyvezető igazgatója szerint az olcsó gabonaárak miatt valóban nehéz évet zárnak a romániai gabonatermesztő farmok, azonban meglátása szerint a mezőgazdaság jövedelmezőségét nem lehet, nem szabad csupán egyetlen év eredményei alapján mérni. „Mérvadó jövedelmezőségi adatokat a mezőgazdaságban ötéves átlagban lehet kihozni. Az elmúlt öt esztendő a gabonatermesztők szempontjából nem volt rossz időszak, hiszen ezek között kiemelkedően jó év is akad, de a többiben is érte a széle a hosszát. A gabonatermesztés idén ráfizetéses, de reményeim szerint jönnek ennél sokkal jobb esztendők is” – fogalmazott portálunknak a kolozsvári cégvezető.
Kormányzati mechanizmus az ukrán gabona importjának korlátozására
Jóváhagyni készült csütörtöki ülésén a román kormány azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy csak azok a mezőgazdasági termelők és feldolgozók importáljanak engedéllyel, korlátozott mennyiségben ukrán gabonát, akik igazolják, hogy készleteik feltöltésére van szükségük az importált termékre. Erről Marcel Ciolacu miniszterelnök beszélt a kormányülés elején, rámutatva, hogy az intézkedéssel védelmezni akarják a hazai termelőket. „Továbbra is segítjük Ukrajnát a gabona tranzitjában, de kötelességünk védelmezni a román gazdákat és munkájukat is” – szögezte le a román kormányfő.
Vincze szerint nem csak térségünkben, hanem világszerte kiemelkedően jó volt az idei gabonatermés – az amerikai kontinensen rekordtermést jegyeznek –, ezzel magyarázható a gabona világpiaci árának csökkenése.
Az átlagosnál sokkal magasabb gabonahozamok sem teszik kifizetődővé az idei termést
Fotó: Gecse Noémi
Az importkorlátozás nem varázsszer
,,Hiába vezetett be több kelet-európai ország tiltást az ukrán gabona behozatalára, mert ez önmagában nem oldja meg a romániai, a magyarországi vagy a környező országok termelőinek gondjait. Rajtuk »átszökve» az ukrajnai gabona nagy tételekben jut el a spanyol, olasz vagy német piacra. Olyan piacokra, ahol pár éve még keresett volt a román és a magyar gabona. Indirekt módon tehát az ukrán gabonaexport mindenképpen érezteti a hatását” – fejtette ki álláspontját Vincze Tamás.
A méretgazdaságosság sokkal nagyobb hatékonysággal bír, mint Romániában például, ahol egy nagy farm 5-10 ezer hektár között mozog. Ha Ukrajna valamikor felvételt kap az Európai Unióba, mezőgazdaságának betagozódását külön kell tárgyalni, mert teljesen felborítja a jelenlegi status quot – vélekedik Vincze Tamás, aki szerint ez már most jelentős fejfájást okoz a brüsszeli döntéshozók számára.
Hektáronként 30 euró támogatást kér az RMDSZ a romániai gabonatermesztőknek
Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő szerint a romániai gazdák helyzete tavaly óta kissé javult. „A 2022-es esztendő több szempontból is katasztrofális volt. Az aszály, az Ukrajnából beáramló nagy mennyiségű gabona, másrészt a háború miatti inputanyagár-emelkedések – elsősorban a magas műtrágyaár – hozta nagyon nehéz helyzetbe a gazdatársadalmat.
– nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ szakpolitikusa. A parlamenti képviselő a romániai gazdák egyik legnagyobb gondjának a megoldatlan ukrajnai gabonaimportot nevezte.
Az RMDSZ álláspontja szerint három lehetőség áll a román kormány előtt: 1. Lengyelországhoz, Szlovákiához és Magyarországhoz hasonlóan lezárja határait az ukrán gabona előtt. 2. Továbbra is beengedik az ukrán gabonát, de akkor az Európai Uniónak megfelelő mértékű kártérítést kell fizetnie a romániai gazdáknak. A 3. változat az importvámok bevezetése az ukrajnai mezőgazdasági termékekre. Magyar Lóránd rossz viccnek nevezte a román kormány által felkarolt ,,licences gabonaimportot”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ismét nagy mennyiségű ukrán áru jut be a romániai piacokra.
hogy meg lehessen előzni a gabonatermesztők csődjét, mert rövid távon sem lehet ráfizetésből fenntartani a gabonaágazatot. A szatmári képviselő szerint a nagy romániai gabonatermesztő cégek könyebben megbirkóznak a kialakult helyzettel, mert jó minőségű termékek esetén meg tudják őrizni nyugat-európai piacaikat a gabonaexport számára. A kisebb termelők vannak nagy gondban, mert ők a nagybani kereskedők nyomott felvásárlási árától függnek, akik jól ki tudják használni a piaci körülményeket.
Ésszerű megoldás kell az ukrajnai gabonakérdésre
A jövőről szólva Magyar Lóránd sokkal határozottabb álláspontot sürget a román kormánytól és Brüsszeltől egyaránt. Amennyiben Ukrajna valóban az Európai Unió tagja akar lenni, a mezőgazdasági termelését is összhangba kell hoznia az uniós elvárásokkal, beleértve a tiltott növényvédő szerek és gyomirtók kivezetését, és a kompatibilis termesztési technológiákra történő váltást.
ami a dömpingárak miatt nagyon nehéz helyzetbe hozza az unió gazdatársadalmát. „Ha az ukrán mezőgazdasági termeléssel és exporttal kapcsolatos gondok nem oldódnak meg, akkor a közép-kelet-európai gazdatársadalom a következő években katasztrófális helyzetbe kerül” – nyomatékosította a Krónikának Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője.
Vasila Balcan, a Farmerek Ereje Egyesület vezetőségi tagja szerint a román államvasutak teherszállító részlege valamennyi gabonaszállító vagonját ukrán cégeknek adta bérbe az ukrán gabonának a konstancai kikötőbe történő eljuttatása érdekében.
Pandora szelencéjét nyitotta ki az Európai Bizottság, amikor nem hosszabbította meg a szeptember 15-én lejárt behozatali tilalmat az ukrán gabonára. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint a versenyt torzító konkurencia miatt példátlan csődhullám indulhat el.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!