Románia az Európai Unió legnagyobb kukoricatermesztő országa, exportlehetőségei mégis beszűkülnek
Fotó: Makkay József
Az átlagosnál magasabb hozamok ellenére is ráfizetéses a romániai gazdák gabonatermesztése. A belföldi piacon továbbra is nagy gondot okoz az ukrán gabona jelenléte, másrészt a hazai mezőgazdasági termékek nyugat-európai exportpiacát is kisajátították az Ukrajnából dömpingáron érkező áruk. Bár a román kormány az ukrán gabona importját korlátozó mechanizmust hagyott jóvá, más kelet-európai országokkal ellentétben képtelen kezelni a helyzetet, így kétséges, hogy a most induló őszi vetések szezonjában mekkora területen kerül szalmásgabona-vetőmag a talajba. Szakemberekkel vettük górcső alá a gabonapiac gondjait és várható alakulását.
2023. október 12., 18:272023. október 12., 18:27
2023. október 12., 18:402023. október 12., 18:40
Idén nehéz évet zárnak a romániai gabonatermesztő farmok. A felvásárlási árak alakulása azért is érinti érzékenyen a hazai gazdákat, mert Románia európai uniós éllovas a gabonatermesztésben: uniós szinten nálunk termesztik a legtöbb kukoricát és napraforgót, ugyanakkor a negyedik helyen állunk a búzatermesztő országok sorában. A 2023-as esztendő átlag fölötti hozamokat hozott búzából, árpából, rozsból, zabból, repcéből és napraforgóból, de a most betakarításra kerülő kukorica is kiváló hozamokat ígér. A magas terméseredmények ellenére mégsem lehetnek elégedett a gazdák, mert jó esetben nullszaldósan zárhatják az évet, de a termelők többsége számára ráfizetéses a gabonatermesztés.
Az utóbbi években megugrott imputanyagárak miatt azonban romániai viszonylatban ez az önköltségi árat sem fedezi.
Világszerte rekord méretű gabonatermést jegyeznek
Vincze Tamás közgazdász, Erdély egyik legjelentősebb gabonafelvásárló és -forgalmazó vállalatának, a kolozsvári székhelyű EastGrain cégnek az ügyvezető igazgatója szerint az olcsó gabonaárak miatt valóban nehéz évet zárnak a romániai gabonatermesztő farmok, azonban meglátása szerint a mezőgazdaság jövedelmezőségét nem lehet, nem szabad csupán egyetlen év eredményei alapján mérni. „Mérvadó jövedelmezőségi adatokat a mezőgazdaságban ötéves átlagban lehet kihozni. Az elmúlt öt esztendő a gabonatermesztők szempontjából nem volt rossz időszak, hiszen ezek között kiemelkedően jó év is akad, de a többiben is érte a széle a hosszát. A gabonatermesztés idén ráfizetéses, de reményeim szerint jönnek ennél sokkal jobb esztendők is” – fogalmazott portálunknak a kolozsvári cégvezető.
Kormányzati mechanizmus az ukrán gabona importjának korlátozására
Jóváhagyni készült csütörtöki ülésén a román kormány azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy csak azok a mezőgazdasági termelők és feldolgozók importáljanak engedéllyel, korlátozott mennyiségben ukrán gabonát, akik igazolják, hogy készleteik feltöltésére van szükségük az importált termékre. Erről Marcel Ciolacu miniszterelnök beszélt a kormányülés elején, rámutatva, hogy az intézkedéssel védelmezni akarják a hazai termelőket. „Továbbra is segítjük Ukrajnát a gabona tranzitjában, de kötelességünk védelmezni a román gazdákat és munkájukat is” – szögezte le a román kormányfő.
Vincze szerint nem csak térségünkben, hanem világszerte kiemelkedően jó volt az idei gabonatermés – az amerikai kontinensen rekordtermést jegyeznek –, ezzel magyarázható a gabona világpiaci árának csökkenése.
Az átlagosnál sokkal magasabb gabonahozamok sem teszik kifizetődővé az idei termést
Fotó: Gecse Noémi
Az importkorlátozás nem varázsszer
,,Hiába vezetett be több kelet-európai ország tiltást az ukrán gabona behozatalára, mert ez önmagában nem oldja meg a romániai, a magyarországi vagy a környező országok termelőinek gondjait. Rajtuk »átszökve» az ukrajnai gabona nagy tételekben jut el a spanyol, olasz vagy német piacra. Olyan piacokra, ahol pár éve még keresett volt a román és a magyar gabona. Indirekt módon tehát az ukrán gabonaexport mindenképpen érezteti a hatását” – fejtette ki álláspontját Vincze Tamás.
A méretgazdaságosság sokkal nagyobb hatékonysággal bír, mint Romániában például, ahol egy nagy farm 5-10 ezer hektár között mozog. Ha Ukrajna valamikor felvételt kap az Európai Unióba, mezőgazdaságának betagozódását külön kell tárgyalni, mert teljesen felborítja a jelenlegi status quot – vélekedik Vincze Tamás, aki szerint ez már most jelentős fejfájást okoz a brüsszeli döntéshozók számára.
Hektáronként 30 euró támogatást kér az RMDSZ a romániai gabonatermesztőknek
Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő szerint a romániai gazdák helyzete tavaly óta kissé javult. „A 2022-es esztendő több szempontból is katasztrofális volt. Az aszály, az Ukrajnából beáramló nagy mennyiségű gabona, másrészt a háború miatti inputanyagár-emelkedések – elsősorban a magas műtrágyaár – hozta nagyon nehéz helyzetbe a gazdatársadalmat.
– nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ szakpolitikusa. A parlamenti képviselő a romániai gazdák egyik legnagyobb gondjának a megoldatlan ukrajnai gabonaimportot nevezte.
Az RMDSZ álláspontja szerint három lehetőség áll a román kormány előtt: 1. Lengyelországhoz, Szlovákiához és Magyarországhoz hasonlóan lezárja határait az ukrán gabona előtt. 2. Továbbra is beengedik az ukrán gabonát, de akkor az Európai Uniónak megfelelő mértékű kártérítést kell fizetnie a romániai gazdáknak. A 3. változat az importvámok bevezetése az ukrajnai mezőgazdasági termékekre. Magyar Lóránd rossz viccnek nevezte a román kormány által felkarolt ,,licences gabonaimportot”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ismét nagy mennyiségű ukrán áru jut be a romániai piacokra.
hogy meg lehessen előzni a gabonatermesztők csődjét, mert rövid távon sem lehet ráfizetésből fenntartani a gabonaágazatot. A szatmári képviselő szerint a nagy romániai gabonatermesztő cégek könyebben megbirkóznak a kialakult helyzettel, mert jó minőségű termékek esetén meg tudják őrizni nyugat-európai piacaikat a gabonaexport számára. A kisebb termelők vannak nagy gondban, mert ők a nagybani kereskedők nyomott felvásárlási árától függnek, akik jól ki tudják használni a piaci körülményeket.
Ésszerű megoldás kell az ukrajnai gabonakérdésre
A jövőről szólva Magyar Lóránd sokkal határozottabb álláspontot sürget a román kormánytól és Brüsszeltől egyaránt. Amennyiben Ukrajna valóban az Európai Unió tagja akar lenni, a mezőgazdasági termelését is összhangba kell hoznia az uniós elvárásokkal, beleértve a tiltott növényvédő szerek és gyomirtók kivezetését, és a kompatibilis termesztési technológiákra történő váltást.
ami a dömpingárak miatt nagyon nehéz helyzetbe hozza az unió gazdatársadalmát. „Ha az ukrán mezőgazdasági termeléssel és exporttal kapcsolatos gondok nem oldódnak meg, akkor a közép-kelet-európai gazdatársadalom a következő években katasztrófális helyzetbe kerül” – nyomatékosította a Krónikának Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője.
Vasila Balcan, a Farmerek Ereje Egyesület vezetőségi tagja szerint a román államvasutak teherszállító részlege valamennyi gabonaszállító vagonját ukrán cégeknek adta bérbe az ukrán gabonának a konstancai kikötőbe történő eljuttatása érdekében.
Pandora szelencéjét nyitotta ki az Európai Bizottság, amikor nem hosszabbította meg a szeptember 15-én lejárt behozatali tilalmat az ukrán gabonára. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint a versenyt torzító konkurencia miatt példátlan csődhullám indulhat el.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!