A gazdák számára elfogadhatatlan az uniós területalapú támogatás csökkentése
Fotó: Makkay József
Az Európai Bizottság teljesen átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak. A támogatások folytonossága mellett szállt síkra Florin Barbu román mezőgazdasági miniszter is.
2024. október 27., 14:492024. október 27., 14:49
2024. október 27., 16:402024. október 27., 16:40
Európa-szerte viták övezik az Európai Bizottságnak a jövő uniós ciklusra szóló agrárstratégiai elképzeléseit. A hét derekán a Bukarestben zajló Európai Gazdák Kongresszusán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter megkongatta a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy a Közös Agrárpolitika két pillére, a közvetlen támogatás és a vidékfejlesztés veszélybe kerülhet.
Az uniós elképzelés szerint bizonyos területnagysághoz kötnék a területalapú támogatás folyósítását, amitől elsősorban a nagy gabonatermesztő farmok esnének el.
Ez az elképzelés az uniós elnökséget betöltő magyar kormányzat mezőgazdasági tárcavezetője, Nagy István számára is elfogadhatatlan, aki a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában úgy fogalmazott, hogy ,,aki kívül áll az agrárium területén, nem érti, miért fontos, hogy minden területért, amit megművelnek, a gazdák megkapják a támogatást. Sok olyan terület van ugyanis, amit támogatás nélkül, gazdasági alapon nem lenne értelme megművelni”. Megjegyezte: annak érdekében, hogy az élelmiszerárakat mérsékelni, megfizethetővé lehessen tenni, szükségesek a támogatások.
A tárcavezető a műsorban elmondta,
amelynek két tartópillére, a területalapú támogatás és a vidékfejlesztés garantálja, hogy Európában az élelmiszer-szuverenitás és a mindennapi kenyerünk biztosítva lesz a jövőben is.
Nagy István óriási sikerként értékelte, hogy az unió közös agrárpolitikájáról a magyar elnökség által felvázolt jövőképet 26 tagállam elfogadta. Azon dolgoznak, hogy decemberre megszülessen a teljes körű egyezség ebben a kérdésben, s akkor ,,olyan dokumentumot tesznek le az asztalra, amit az Európai Bizottság nem tud majd figyelmen kívül hagyni".
Nagy István szerint a baj akkor következik be, amikor megbomlik az egyensúly, olyan feladatokat címkéznek a támogatásokhoz, amelyek ,,elolvasztják" a gazdasági vagy versenyképességi részt. Ezek között említette a túlzott mértékű ellenőrzéseket ,,a termőföldtől az asztalig" vagy a ,,mérhetetlen zöld-ideológiai nyomást", ami befolyásolja az agrárium termelését, vagy azt a vádat, hogy az európai gazdák felelősek az éghajlatváltozásért.
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy ,,minden gabonaszemre szükség van a világban", de az is látszik, ha megbolydul a gabonapiac, és felfordul az agrárium alapanyag-termelése, akkor ,,vannak országok, amelyek a gabonát fegyverként használják".
Nagy István felhívta a figyelmet a 2025. júniusi határidőre, amikor véget ér a szabadkereskedelmi egyezmény hatálya, s olyan kérdésekre kell választ adni, hogy az ukrán gabona vámmal, vagy anélkül érkezik-e, korlátozott, vagy korlátlan mennyiségben, illetve mi lesz a területalapú, az állatjóléti vagy a termeléshez kötött támogatásokkal – sorolta.
Az Európai Bizottság a közeljövőben gyökeresen átalakítaná az uniós agrártámogatási rendszert, elsősorban a területalapú támogatások összege és kedvezményezettjei változnának meg.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter csütörtökön, a Bukarestben zajló Európai Gazdák Kongresszusán népszavazást javasolt a mezőgazdasági termelők körében arról, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) 2027 után különváljon a többi európai alaptól.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!