Nem a birtoknagyság, hanem a rászorultság határozná meg, ki mennyi terület alapú támogatást kap
Fotó: Pinti Attila
Az Európai Bizottság a közeljövőben gyökeresen átalakítaná az uniós agrártámogatási rendszert, elsősorban a területalapú támogatások összege és kedvezményezettjei változnának meg.
2024. szeptember 05., 20:292024. szeptember 05., 20:29
Egy friss elképzelés szerint a közeljövőben gyökeresen átalakulnának az európai uniós forrásból származó agrártámogatások a mezőgazdaságban. A 2024 tavaszi agrártüntetések hatására az Európai Bizottság szakértői tanulmányt rendelt arról, hogy milyen módon lehetne és kellene átalakítani az uniós agrártámogatási rendszert.
Az uniós tagországokból a mezőgazdaság különböző területein dolgozó harminc szakember által összeállított szakértői javaslatcsomag a mostaninál gazdaközpontúbbá tenné az agrártámogatási rendszert. Ez azt jelenti, hogy
A dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy kerülni kell az agrártámogatások ,,szociális jellegét”, azaz a piacra történő termelést végző gazdaságok életképességét tartanák szem előtt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben arról beszélt, hogy a megalakuló új Bizottság első száz napján mutatnák be az agrártámogatások megreformálásról szóló új elképzelést, amelynek életbeültetéséhez ,,konszenzusos” megoldásokat ajánl.
hanem a leginkább rászoruló mezőgazdasági termelők részesüljenek ezekből a pénzekből. Az elképzelések szerint a nagy gazdaságok támogatásának jelentős megnyirbálásával csoportosítanának át pénzalapokat. A tanulmány az európai agrárhitelek újratárgyalását is szorgalmazza, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelő hitelcsomagokhoz jussanak támogatott kamatok mellett.
Az agrárszakértők arra kérik az Európai Bizottságot, hogy tárgyalja újra az uniós piacra érkező külföldi élelmiszerek és mezőgazdasági termékek importját szabályozó szerződéseket, ezzel hatékonyabb védelmet nyújtva az uniós tagországok gazdatársadalmának.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
szóljon hozzá!