Fotó: Edenred.ro
Támogatja Daniel Cadariu turisztikai miniszter azt a parlament előtt levő törvénytervezetet, amely a versenyszférában dolgozókra is kiterjesztené az üdülési csekkekre jogosultak körét – az 1450 lejes utalványokat az állami költségvetésből finanszíroznák, a 10 százalékos jövedelemadóból állnák.
2023. május 01., 13:422023. május 01., 13:42
„A tervezet jelenleg parlamenti vita tárgyát képezi, tehát lehet rajta változtatni (…) Az én szemszögemből ez egy támogatandó projekt, és ehhez tudok érveket hozni. Először is, az összeg továbbra is 1450 lej marad, célkeresztben pedig 4,2 millió munkavállaló, akiket arra ösztönözünk, hogy Romániában nyaraljanak, és hozzájáruljanak az idegenforgalom fejlődéséhez. Másrészt, honnan származik a finanszírozás? A jövedelemadóból, az alkalmazottak fizetéséből, abból a 10 százalékból.
– sorolta érveit a tárcavezető. Rámutatott:
Cadariu, aki amúgy a törvényjavaslat egyik beterjesztője, szakemberek tanulmányaira is hivatkozott, amelyek szerint minden lej, amit üdülési csekkre fordítanak, 1,12 lejt hoz az állami költségvetésbe, és 1,51 lejjel járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP).
A turisztikai miniszter arra is ráirányította a figyelmet, hogy a hivatalos statisztikák szerint 2019-ben a turizmus 2,9 százalékkal járult hozzá a román GDP-hez, miközben az európai átlag 10 százalék. Szerinte éppen ezért az államnak intézkedéseket kell hoznia a turizmus fejlesztése érdekében, az egyik ilyen intézkedés pedig az üdülési csekkekre jogosultak körének bővítése lehetne.
Mint ismeretes, a kormánykoalíció valamennyi pártja által támogatott tervezet szerint 2024. január 1-jétől a közintézmények mellett a versenyszférában tevékenykedő munkáltatók is alkalmazottanként 1450 lej értékű üdülési csekket adhatnak évente 2026. december 31-ig. Az utalványokat az állami költségvetésből, a munkavállalók bére után befizetett jövedelemadóból különíthetik el.
Gyakorlatilag az állami költségvetésből finanszíroznák meg a versenyszférában dolgozó mintegy 4,2 millió romániai munkavállaló nyaralását, ha átmegy a parlamenten a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyái által beterjesztett törvénytervezet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!