Fotó: Edenred.ro
Támogatja Daniel Cadariu turisztikai miniszter azt a parlament előtt levő törvénytervezetet, amely a versenyszférában dolgozókra is kiterjesztené az üdülési csekkekre jogosultak körét – az 1450 lejes utalványokat az állami költségvetésből finanszíroznák, a 10 százalékos jövedelemadóból állnák.
2023. május 01., 13:422023. május 01., 13:42
„A tervezet jelenleg parlamenti vita tárgyát képezi, tehát lehet rajta változtatni (…) Az én szemszögemből ez egy támogatandó projekt, és ehhez tudok érveket hozni. Először is, az összeg továbbra is 1450 lej marad, célkeresztben pedig 4,2 millió munkavállaló, akiket arra ösztönözünk, hogy Romániában nyaraljanak, és hozzájáruljanak az idegenforgalom fejlődéséhez. Másrészt, honnan származik a finanszírozás? A jövedelemadóból, az alkalmazottak fizetéséből, abból a 10 százalékból.
– sorolta érveit a tárcavezető. Rámutatott:
Cadariu, aki amúgy a törvényjavaslat egyik beterjesztője, szakemberek tanulmányaira is hivatkozott, amelyek szerint minden lej, amit üdülési csekkre fordítanak, 1,12 lejt hoz az állami költségvetésbe, és 1,51 lejjel járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP).
A turisztikai miniszter arra is ráirányította a figyelmet, hogy a hivatalos statisztikák szerint 2019-ben a turizmus 2,9 százalékkal járult hozzá a román GDP-hez, miközben az európai átlag 10 százalék. Szerinte éppen ezért az államnak intézkedéseket kell hoznia a turizmus fejlesztése érdekében, az egyik ilyen intézkedés pedig az üdülési csekkekre jogosultak körének bővítése lehetne.
Mint ismeretes, a kormánykoalíció valamennyi pártja által támogatott tervezet szerint 2024. január 1-jétől a közintézmények mellett a versenyszférában tevékenykedő munkáltatók is alkalmazottanként 1450 lej értékű üdülési csekket adhatnak évente 2026. december 31-ig. Az utalványokat az állami költségvetésből, a munkavállalók bére után befizetett jövedelemadóból különíthetik el.
Gyakorlatilag az állami költségvetésből finanszíroznák meg a versenyszférában dolgozó mintegy 4,2 millió romániai munkavállaló nyaralását, ha átmegy a parlamenten a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyái által beterjesztett törvénytervezet.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!