Olcsó és szép. Albániában nőtt a leglátványosabban a rövid távú lakásbérlések száma
Fotó: Pixabay
Változó turisztikai trendekre irányítja rá a figyelmet egy friss elemzés, amely szerint egyre népszerűbbek a külföldre utazók körében az olyan, korábban kevésbé felkapott és egyben olcsóbb turisztikai célpontok, mint Albánia, Koszovó vagy éppen Románia, és ott sem feltétlenül a szállodák, hanem a például Airbnb rendszerben kiadó szobák, lakások, amelyek amúgy az esetek többségében szállodai körülményeket ajánlanak.
2024. március 06., 19:302024. március 06., 19:30
Az utóbbi időben egyre több külföldi látogató kezdett olcsóbb célpontokat választani, és olyan országokba utaznak, amelyek eddig nem örvendtek túlzott népszerűségnek – irányítja rá a figyelmet az AirDNA elemzése, amelyet a Rador román hírügynökség szemlézett.
Az AirDNA a saját honlapján található meghatározás szerint a világ piacvezetője a rövidtávú bérbeadással kapcsolatos információk terén, a platform a Vrbo és az Airbnb adatai alapján 120 000 piacon több mint 10 millió ingatlanból származó adatokkal operál.
Az Evz.ro portál által idézett elemzés szerint ugyanakkor egyre többen döntenek úgy, hogy nem szállodában vagy apartmanban szeretnének megszállni, hanem valami olcsóbb, de mégis kényelmes, többnyire központi vagy a tengerparthoz közel fekvő szálláshelyet keresnek. Ezt az igényt igyekszik kielégíteni a többek között Romániában és Magyarországon is jelen levő az Airbnb online foglalási rendszer, amelynek keretében magánszemélyek adhatják ki éppen nem használt, vagy kifejezetten e célra vásárolt lakásukat rövid időszakra a turistáknak.
A szállodai jellegű, rövidtávú lakásbérlés iránti kereslet (az éjszakák száma alapján) 2023-ban 59 százalékos éves szintű növekedést mutatott, ami lenyűgözően, 149 százalékkal haladja meg a 2019-es szintet. Albánia előremenetele volt amúgy a leggyorsabb Európában.
Albánia tíz évvel ezelőtt még gúny tárgya volt, de a külföldi turisták számában idén már meg fogja előzni Romániát – jelentette ki egy szerdai bukaresti sajtótájékoztatón az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) elnöke.
33 százalékos éves keresletnövekedést regisztrált, míg 2019-hez képest a szálláséjszakák száma 114 százalékkal volt magasabb tavaly.
Ha épp ennyire látványos növekedést nem is produkált, Romániát is kiemeli az elemzés, ahol 2022-hez képest 20 százalékos, 2019-hez képest pedig 40 százalékos volt a növekedés.
Mint írták, először is, gyönyörű tájakat, gazdag kulturális örökséget és meglátogatásra érdemes történelmi látnivalókat kínálnak. Emellett – más régiókkal ellentétben – a nyári hónapokban az is előnyükre válik, hogy nem rohamozzák meg turisták tömegei, miközben különösen júliusban és augusztusban Görögország, Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Portugália népszerű helyein is nyomasztó tud lenni a tömeg.
Emellett a népszerű úti célok hátránya a jóval magasabb szállásköltség is. Az AirDNA adatai szerint 2023-ban egy éjszaka átlagára egy szállodai rendszerben kiadott lakás átlagára Koszovóban 50 euró volt egy éjszakára, Albániában átlagosan mindössze 56 eurót, Romániában pedig 80 eurót kellett lepengetni.
Bukarest, Brassó és Konstanca voltak tavaly a leglátogatottabb romániai városok – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból
Ehhez képest 2023-ban Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban is meghaladta a 150 eurót az éjszakánkénti átlagár.
Ez az ár 2022-hez képest nem változott, ami azt mutatja, hogy ahol további emelésekre tettek kísérletet, ott a foglaltság szenvedett. A nyári hónapokban és különösen az augusztusi főszezonban az egész Görögországra számított átlagár elérte a 225 eurót, ami szintén a legmagasabb Európában. A legdrágább területek Mykonos, Santorini, Kréta, Rodosz és Korfu voltak.
Ezzel szemben Athénban az árak – bár emelkedtek – egész évben megfizethetőbbek voltak, 110 euró/éj körül mozogtak.
Görögország számos szigetét keresi fel minden évben a turisták tömege. Mi két, belátható méretűt – Zákinthoszt és Kefallíniát – választottunk úti célul. Jól döntöttünk: emlékezetes és tartalmas hetet töltethettünk el e görög vidékeken.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!