Fotó: Pixabay
Románia nem tesz eleget az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek – derül ki az Európai Bizottság 2024-es konvergenciajelentéséből, amelyben a nem eurót használó uniós tagállamok konvergenciakritériumainak teljesülését vizsgálják.
2024. június 26., 16:262024. június 26., 16:26
Az EB szerdai közleményében hangsúlyozzák, a jelentés arra a hat euróövezeten kívüli tagállamra terjed ki, amelyek jogilag kötelezettséget vállaltak az euróövezethez való csatlakozásra. Ezek az országok: Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország.
A dokumentum emlékeztet, hogy az euróövezeti csatlakozás szabályokon alapuló nyílt folyamat. A jelentés a maastrichti kritériumok néven is ismert konvergenciakritériumokon alapul, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének első bekezdése rögzít. A konvergenciakritériumok közé tartozik az árstabilitás, a rendezett államháztartás, az átváltási árfolyam stabilitása és a hosszú távú kamatlábak konvergenciája.
A jelentés megállapítja, hogy a vizsgált tagállamok vegyes eredményeket mutatnak fel a nominális konvergencia tekintetében. A tagállamok egyike sem teljesíti jelenleg az euróövezeti csatlakozás valamennyi kritériumát. Bulgária az egyetlen olyan ország, amely egy kivételével valamennyi kritériumot teljesíti, és amelynek a nemzeti jogszabályai összeegyeztethetőek a gazdasági és monetáris unió szabályaival.
A jelentés következtetései szerint Svédország teljesíti az árstabilitási kritériumot; Bulgária és Svédország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot, Csehország pedig a június 19-i, 126. cikk (3) bekezdése szerinti bizottsági jelentés alapján várhatóan teljesíteni fogja azt.
Bulgária, Csehország és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó kritériumot, Bulgária pedig teljesíti az árfolyam-kritériumot. A többi tagállam egyike sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban – állapítja meg az Agerpres által idézett jelentés.
Eurobarométer: Romániában és Magyarországon különösen nagy az euró támogatottsága
Az euróövezeten kívüli tagállamok polgárainak többsége (59 százaléka) úgy véli, hogy a közös valuta pozitív hatást gyakorolt azokra a tagállamokra, amelyek már azt használják – idézi az Európai Bizottság szerdai közleménye egy friss Eurobarométer felmérés eredményeit. E szerint a válaszadók 58 százaléka támogatja, hogy országában bevezessék az eurót. Az euró támogatottsága különösen nagy Romániában (77 százalék) és Magyarországon (76 százalék), amelyet Svédország (55 százalék), Csehország (49 százalék), Bulgária (49 százalék) és Lengyelország (47 százalék) követ. Különösen Csehországban erősödött az euró kedvező megítélése, tavalyhoz képest 6 százalékponttal.
A megkérdezettek többsége (53 százaléka) úgy véli, hogy az euró bevezetése pozitív következményekkel járna saját országukra és személyükre nézve is (56 százalék). A bolgár állampolgárok jelentős hányada (71 százaléka) úgy véli, hogy öt éven belül bevezetik az országban az eurót. Míg a bolgárok 64 százaléka szerint az euró bevezetése növelni fogja az árakat, 44 százalékuk szerint az euró bevezetése pozitív következményekkel járna országukra nézve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Akár 15 százalékos villanyszámla-csökkenést remél Bogdan Ivan energiaügyi miniszter attól az átfogó intézkedéscsomagtól, amelynek három fő pillérét szerdán ismertette.
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?
A koalíciós pártok szerdai ülésükön úgy döntöttek, hogy a második reformcsomagot a költségvetés-kiigazítás után, augusztus folyamán fogadják el – nyilatkozták az Agerpresnek politikai források.
A Hidroelectrica, Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, amely egyben legalább 600 000 háztartási ügyfél számára áramot is szolgáltat, az idei év első hat hónapjában kevesebb energiát termelt, mint amennyit értékesített.
Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy a fejlesztési minisztériumnak az Anghel Saligny közművesítési programra elkülönített költségvetése gyakorlatilag kimerült. A PSD ragaszkodik a beruházások folytatásához.
A kormány tervezetet készít elő az állami intézmények közötti áthelyezések és kiküldetések leállítására, amely a költségvetési hiány lefaragását célzó második intézkedéscsomag része.
Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
Egyre határozottabb megerősítést nyer, hogy Románia még messze van attól, hogy az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperévben óriásira duzzadt költségvetési hiány csökkentésének útjára lépjen.
A vonatjegyek árának növelését javasolja augusztus 1-től a közlekedési minisztérium. A szaktárca rendelettervezete szerint az intézkedést az áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése indokolja.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden pontban délre tervezett sajtótájékoztatón tervezi ismertetni a különleges nyugdíjak reformintézkedéseit, ám néhány részletet már hétfőn elárult a G4media.ro portálnak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!