Az elemzők többsége a lej leértékelődését jósolja a következő 12 hónapban
Fotó: Rostás Szabolcs
Romlik elemzőknek a román gazdaságba vetett bizalma: a CFA Románia makrogazdasági bizalmi indexe januárban látványosan zsugorodott. A szakértők 5 lej feletti eurót várnak, és 70 százalékuk úgy véli, hogy a városi lakóingatlanok ára túlértékelt. A friss előrejelzés szerint ugyanakkor a 12 hónapos időtávra várható inflációs ráta alacsonyabb az előző évhez képest.
2024. február 27., 18:272024. február 27., 18:27
2024. február 27., 18:392024. február 27., 18:39
„A CFA Románia makrogazdasági bizalmi mutatója januárban 5,5 ponttal 52,1 pontra csökkent. Ez főként a mutató várakozásokat érintő összetevőinek a romlása miatt következett be” – áll a kedden ismertetett elemzésben. A dokumentum szerint a 12 hónapos időtávra (2025. február) várt inflációs ráta alacsonyabb az előző évben prognosztizálthoz képest, és átlagosan 5,57 százalék, ami 20 hónapja a legalacsonyabb érték. A résztvevőknek azonban csak 65 százaléka számít az inflációs ráta csökkenésére a következő 12 hónapban.
Így a várakozások átlagértéke a 6 hónapos horizonton 5,0030 lej egy euróért, míg 12 hónapos távlatban a várt árfolyam átlagértéke 5,0416 lej/euró.
Óriásit ugrott a költségvetési deficit januárban
Nyolcvan százalékkal haladta meg a román GDP-arányos költségvetési hiány az egy évvel korábbit januárban – írta az Agerpres kedden. Az év első hónapjában 0,45 százalékos volt a költségvetési hiány – közölte a bukaresti pénzügyminisztérium. Ez 80 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 0,25 százalékos adatnál, a 2022. januári 0,12 százaléknak pedig közel a négyszerese. Az idén januárban a deficit értéke 7,89 milliárd lej volt, miközben egy évvel korábban 4,02 milliárd lejt tett ki. A költségvetési bevételek 2023 első hónapjában 47,39 milliárd lejt tettek ki, 19,7 százalékkal nőttek éves összehasonlításban. A kormányzati kiadások 26,7 százalékkal 55,28 milliárd lejre emelkedtek. Az idei költségvetés tervezetében a bukaresti kormány 5 százalékos éves költségvetési hiánnyal számolt. 2023-ban 5,68 százalék volt a GDP-arányos költségvetési deficit Romániában.
„A következő két év kockázatait tekintve a közép- és kelet-európai országok geopolitikai kilátásait valószínűleg nem értékelik helyesen a piacok, és az ukrajnai háború alakulásától függően korrekciókra kerülhet sor. Továbbá Románia esetében a nagy költségvetési bizonytalanság és a magas költségvetési hiány miatt várható adóemelések negatívan hatnak majd a gazdaságba vetett bizalomra a következő 12 hónapban” – idézte a közlemény Adrian Codirlașut, a CFA Románia alelnökét.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Ami a városi lakóingatlanok árának alakulását illeti, a résztvevők többsége (48 százalék) a következő 12 hónapban stabilitásra számít.
A 2024-re prognosztizált kormányzati költségvetési hiány átlagértéke 5,1 százalék, 2,9 százalékos gazdasági növekedés mellett. A GDP-arányos államadósság a következő 12 hónapban várhatóan 53 százalékra emelkedik.
Egészen biztos, hogy a 2024-es választási szuperév után adóemelések jönnek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Bár 2010. július 15-e óta valamennyi romániai lakásnak kötelező biztosítással kellene rendelkeznie, még mindig nem érte el a 25 százalékot a bebiztosított otthonok aránya. Úgy tűnik viszont, hogy tavaly megnőtt és rekordot döntött a lakásbiztosítási kedv.
A tavalyi évhez hasonlóan 2025-re is 100 000, a romániai munkaerőpiacra újonnan belépő külföldi munkavállalóból álló kvótát állapít meg a bukaresti munkaügyi minisztérium honlapján elérhető határozattervezet.
Észszerű költekezésre, a kiadások csökkentésére, takarékoskodásra intik a romániai lakosságot elemzők, vállalkozók, akik szerint a második Ciolacu-kormány által foganatosított megszorítások sem lesznek elegendőek az államháztartási hiány pótlására.
Komolyabb fagyokra, tartós hidegre lenne szükség a kórokozók, kártevők számának csökkenéséhez – közölte agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet. A következő 8-10 napban nincs kilátás tartós lehűlésre, így a kártevők túlélik az enyhe időjárást.
Szerda óta nem érkezik több orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába. Ez egyelőre nem okoz problémát, azonban a jövő még bizonytalan, a legnagyobb bizonytalansági tényezőt pedig az árak jelentik – mutat rá elemzésében az olasz Avvenire című lap.
Jelentős mértékben megdrágult az üzemanyag az új év beköszöntével, Románia valamennyi töltőállomásánál megemelték a gázolaj és a benzin árát. Az üzemanyag-drágulás megannyi termék árának emelkedését vonja maga után.
Drágul a bukaresti metró, a jövedéki adó emelése miatt nő az üzemanyagok ára, illetve bizonyos adók is módosulnak idén január elsejétől – írja az Agerpres.
Az energiaügyi minisztérium még egy évvel, 2025. december 31-ig meghosszabbítja az egyéni radiátoros hőmennyiségmérő órák felszerelésének betartására vonatkozó határidőt.
Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.
A több mint 6 milliárd lejes tartozásának rendezéséig a fejlesztési minisztérium nem fogad új kifizetési kérelmeket az Anghel Saligny közművesítési program és a helyi fejlesztések országos programja (PNDL) keretében – közölte Cseke Attila tárcavezető.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!