Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Orsolya
Bár az elmúlt évtizedekben szinte folyamatosan béremelést követeltek a tanügyben dolgozók, a konfliktushelyzet ritkán fajult odáig, hogy az alulfizetett pedagógusok beszüntessék a munkát: legutóbb 2005-ben nem volt több héten át tanítás. Most ismét közel kerültünk ehhez, hiszen az elkeseredettségükben végletekig kitartó oktatók szerdán kétórás figyelmeztető tiltakozást tartottak, hétfőre pedig általános munkabeszüntetést hirdettek – ha addig nem kapnak megnyugtató választ követeléseikre a kormánytól. Összeállításunkból kiderül, milyen nevetséges összeggel „csalogatja” a romániai rendszer a kezdő tanárokat, és mennyit kínáltak máshol Európában.
2023. május 18., 10:082023. május 18., 10:08
„Képtelenség, hogy 2023-ban egy kezdő tanár 2500 lejt keressen, miközben egy szakképzetlen munkás 4000-et” – jelentette ki Simion Hăncescu, az egyik legnagyobb érdekvédelmi képviselet vezetője, miután kedden bejelentették: szerdán kétórás figyelmeztető, május 22-én, hétfőn pedig általános sztrájkot robbantanak ki az ágazat alulfinanszírozásával elégedetlen szakszervezetek a romániai köz- és felsőoktatásban.
Képtelenség, és mégis igaz. Ennek az „igaz igazságtalanságnak” szeretnének most minden áron véget vetni a romániai közoktatásban dolgozók, akiknek mintegy háromnegyede támogatásáról biztosította az általános munkabeszüntetést is kilátásba helyező három legnagyobb szakszervezeti tömböt.
Hétfőtől általános sztrájk lesz a tanügyben – jelentették be a romániai oktatási szakszervezetek képviselői, miután egyeztettek a kormány képviselőivel.
Utóbbiak képviselői emlékeztettek:
A tanügyi szakszervezetek emellett az elnapolt béremelések folyósítását, a bérpótlékok kifizetését, az ingázási költségek elszámolását, a letelepedési támogatás, illetve a munkaszerződésben megszabott pihenőszabadság biztosítását, a mégis ledolgozott napokért járó túlórapénz kifizetését követelték. Ugyanakkor azt is elvárják, hogy a kidolgozás alatt álló új közalkalmazotti bértörvény az oktatás társadalmi jelentőségét tükröző, az országos átlagbér szintjén kezdődő, valamint azt meghaladó bérkategóriákat állapítson meg a tanárok számára.
Szerdán kétórás figyelmeztető, május 22-én, hétfőn pedig általános sztrájkot robbantanak ki az ágazat alulfinanszírozásával elégedetlen szakszervezetek a romániai köz- és felsőoktatásban.
Közben Ligia Deca oktatási miniszter tárgyalásokra invitálta a szakszervezeti vezetőket, és reményét fejezte ki, hogy nem lesz általános sztrájk.
Tavaly október 5-én, a tanárok világnapján az Eurydice nevű hálózat – mely az Európai Bizottság égisze alatt működik, és az államok oktatási rendszereit vizsgálja – összehasonlító jelentést közölt a kontinens különböző országaiban biztosított kezdő tanári fizetésekről. Nem meglepő módon Románia a sereghajtók között kullog, és ez még akkor is sokatmondó, ha a kutatás 2021-es adatokat dolgozott fel, azóta pedig enyhén nőttek a bérek Romániában.
Az Eurydice hálózat legfrissebb, témába vágó jelentése szerint az óvodai és elemi iskolai oktatásban dolgozó pedagógusok tekintetében
Az egész kontinensre kiterjesztett vizsgálat adatai szerint a közoktatási intézményekben az alsó középfokú oktatásban (ISCED 2) a hivatalos éves bruttó kezdő fizetések 2020/2021-ben az albániai 4233 eurótól a luxemburgi 69 076 euróig terjedtek – utóbbi csaknem kilencszerese a romániai bérnek. Az Európai Unió országaiban a tanárok átlagfizetése 25 055 euró volt évente, ami több mint háromszorosa a nálunk alkalmazottnak.
Fotó: Haáz Vince
A kutatás vásárlóerő-egység (PPS) szerint is megvizsgálta a bérezéseket (egy PPS-egységgel elméletileg minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni), ami némileg kiegyenlíti az országok közötti megélhetési költségkülönbségeket. E téren Románia valamivel jobban áll: a kezdő fizetés PPS-be „átszámolva” 16 365, ami magasabb a Görögországban, Bulgáriában, Lengyelországban, Magyarországon, Lettországban és Szlovákiában mért értéknél is. Ezen a listán Németország áll az élen (50 357), Albánia pedig a végén (7824).
A vizsgálatban a minimálbérrel is összevetették a kezdő tanári kereseteket. Ez az arány (a bruttó tanári fizetést elosztották a bruttó minimálbérrel) Németországban a legmagasabb: 2,8, és Lengyelországban a legalacsonyabb: 1,1, azaz itt nagyon közel áll a bér a minimális keresethez. E téren Románia és Magyarország egyaránt 1,5-ön állt.
Miközben a romániai óvodai és elemi oktatásban dolgozók kezdőfizetését éves bruttó 8027 eurón mérték a Eurydice szakemberei, az általános iskola felső tagozatán, illetve a középiskolában tanítókét 8818 euróban határozták meg. A jelentés szerint – a 2021-es körülmények között – valamennyi oktató legalább tízéves munkaviszonnyal a háta mögött érhette volna el a 10 ezer eurót meghaladó bruttó éves fizetést.
Pedig utóbbi sem túl bőkezű: eszerint jelenleg például az 1-es fokozati vizsgával és legalább 25 éves szakmai tapasztalattal, felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógus alapfizetése bruttó 5517, azaz nettó 3227 lej (ez kiegészülhet bizonyos pótlékokkal), míg egy kezdő tanáré bruttó 4098, azaz nettó 2424 lej. Egy egyetemi professzor 25 évnyi munka után 10 880, azaz nettó 6365 lejes alapfizetéssel számolhat, miközben egy asszisztens a kezdő tanárokéhoz hasonló bért kaphat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!