így végül kénytelenek voltak felügyelet alá helyezni.

Ezt követően szakemberekre bízták a cég vezetését, előírtak egy harminc napos határidőt egy finanszírozási terv kidolgozására, amit a felügyeletnek kell majd jóváhagynia, és hatvan napon belül teljesíteni kell a benne foglaltakat. Ha ez nem történik meg, további lépéseket tesznek, a működési engedélyét is visszavonhatják. Ebben az esetben minden kárügy rendezése átkerül a biztosítottak állami garanciaalapjához, amely jelenleg is kezeli a céget, és amely tőkésítve van, van pénze, készen áll bármilyen forgatókönyvre.

– mondta Birtalan József. Felidézte, amikor az Astra és a Carpatica biztosítók csődbe mentek, hasonlóképpen beindult a folyamat, és mindenki megkapta a pénzét. Ugyanakkor gondot jelent, hogy jelenleg is túl kevés a biztosítótársaság a romániai piacon, ha sokkal többen foglalkoznának a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal, beindulna a verseny, és egyszerűbb lenne a helyzet.

Jelenleg a nyugati biztosítótársaságok romániai leányvállalatainál a portfólióban a kgfb nem haladja meg a 8–10 százalékot, ennyit tartanak egészségesnek, a 40 százalékos arány már nehézségeket okozhat, illetve olyan tőkeerőt feltételez, ami az előírások, a határidők betartásával is szavatolja a gördülékeny működést – irányította rá a figyelmünket a szakember.

„A referenciaárhoz képest vannak eltérések, de nem lehet hosszú távon veszteségben dolgozni” – hangsúlyozta a felügyelet képviselője. Rámutatott, a veszteséget többféleképpen lehet megszüntetni: a belső folyamatok optimalizálásával, hatékonyabb munkával, áremeléssel. Mindezt a cég menedzsmentjének kellene és kell meglépnie.

Jobban szabályoznák a biztosítások piacát

A közvetlen elszámolás lehetősége szabályozhatja a piacot, ugyanakkor a Pénzügyi Felügyelet elfogadott egy szabályozást, amelynek hat hónapos az átfutási ideje, így szeptemberben léphet életbe, és amely bizonyos likviditási mutatókhoz köti a piaci részesedés megengedett nagyságát – tudtuk meg Birtalan Józseftől. Mint részletezte, ez azt jelenti, hogy ha a biztosítótársaság nem éri el az elvárt likviditási szintet, akkor vissza kell vennie a piaci részesedéséből, például egy hónapig vagy valamennyi ideig bizonyos kategóriákra, vagy semmire nem köthet biztosítást.

„Jelenleg a cégek 90–95 százaléka teljesíti ezt a feltételt, a többieknek el kell érniük az elvárt likviditási szintet, ha nem akarnak visszavenni a piaci részesedésből. Például a City Insurance cégnél erről is kell szólnia a finanszírozási tervnek” – fogalmazta meg a szakember. Elmondása szerint különben a cég esetében több forgatókönyv is lehetséges: elképzelhető, hogy átveszi egy befektetési alap a többségi tulajdonát, vagy egy másik biztosítótársaság megvásárolja a portfólióját. „Bármi megtörténhet, de egyik esetben sincs ok aggodalomra” – szögezte le ismételten Birtalan József.

Beszélt ugyanakkor arról is, hogy készül egy olyan törvénytervezet is a Versenytanács javaslatára, amely referenciaárakat határoz meg a szervizmunkadíjakra és az autóbérlésekre, mert ezen a téren is vannak visszaélések. „Nehezen lehet elfogadni, hogy 1200 euróért bérelnek csereautót, amikor a piacon 100–200 euró a bér. Az egész rendszert próbáljuk más hatóságokkal együttműködve áttekinteni és leszabályozni, hogy legyen korrekt, ne legyenek túlzások, mert azok nem vezetnek jóra” – jelentette ki Birtalan József.