Iosif Constantin Drãgan Olaszországban élő román üzletember felzárkózott Ion Þiriac mellé a romániai dollármilliárdosok sorában, és 2006-ban ő Románia leggazdagabb embere – derül ki a Capital című gazdasági-pénzügyi hetilap által összeállított 300-as toplista adataiból. Drãgan, aki évekig listavezető volt, látványos vagyonnövekedésre tett szert a 2005-ös ranglista összeállítása óta.
2006. november 15., 00:002006. november 15., 00:00
Tavalyi vagyonát 850 millió dollárra értékelték a Capital szakértői, ami akkor csak a második helyhez volt elegendő. Idén viszont már 1,39–1,6 milliárd dollár közötti vagyonról beszélnek a toplistát összeállító gazdasági szakértők. A tavalyi egyetlen dollármilliárdos Ion Ţiriac sem ült tétlenül: egymilliárdról 1,2–1,5 milliárdra duzzasztotta vagyonát. Alig maradt a milliárd dollártól Gigi Becali vagyona: a futballmágnásnak sikerült egyetlen év alatt megkétszereznie a 2005-ben hetedik helyhez elegendő 400–450 millióját, idén a harmadik helyet jelentő 900–950 millió dollárra értékelték az összvagyonát. Őt aránylag kis különbséggel Sorin Ovidiu Vântu követi.
Húsz újonc a 300 között
A Capital Top300-ban szereplő üzletemberek összvagyona eléri a 22 milliárd dollárt, ami Románia bruttó hazai termékének (GDP) 18,3 százaléka. Akárcsak 2005-ben, a legnagyobb vagyongyarapodás az ingatlanok szegmensében tapasztalható: a ranglistán szereplők egyharmada ezen a területen tevékenykedik. Területi leosztásban – akárcsak a korábbi években – Bukarestben él a legtöbb toplistás ember, szám szerint 121, majd Kolozsvár következik 18 nagyon gazdaggal. A tavalyi toplistához képest fontos változás, hogy míg 2005-ben alig 7 millió dollár körüli vagyonnal rendelkeztek a 300-as lista utolsó helyezettjei, idén az alsó határt 10 milliónál húzták meg. Húsz olyan személy került idén a leggazdagabbak listájára, akik tavaly nem szerepeltek.
Változatlanul Teszári a leggazdagabb magyar
Kábeltévé-szolgáltatásból, háztartási gépek forgalmazásából és természetesen ingatlanügyletekből lehet leginkább meggazdagodni Romániában – vonhatjuk le a következtetést, ha figyelemmel kísérjük a vezető romániai magyar üzletemberek vagyonának alakulását. A Capital toplistájára felkerült 11 magyar vállalkozóból ugyanis ketten kábelszolgáltatásból, hárman háztartási gépek forgalmazásából szerezték vagyonukat, ez utóbbi kategóriába tartozó Bába György, a Cosmo üzletlánc tulajdonosa pedig maga is kábeltévé-társaság működtetéséből szerezte meg az induláshoz szükséges tőkét. Idén is Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar, a nagyváradi származású üzletember vagyona a tavalyi 180–190 millió dollárról 220–230 millióra gyarapodott. Tizenöt évvel ezelőtt, alig húszévesen fagylaltos bódét kezdett működtetni Nagyváradon, majd fagylaltpor- és ostyagyártással próbálkozott, ám hamarosan rádöbbent, a kábeltévé-hálózat kiépítése jövedelmezőbb lehet. Az általa 1992-ben alapított RCS&RDS nevű cég azóta három országban – Románia, Magyarország és Szlovákia – mintegy egymillió előfizető számára biztosítja a mindennapi televíziózást, internetkapcsolatot. Tavaly még a negyedik leggazdagabb romániai magyar volt a jelenleg 60 millió dollárra rúgó vagyonnal rendelkező kolozsvári Urasi Béla. Ő a ’90-es évek elején taxisofőrként dolgozott, majd 5000 dollárral beszállt az éppen induló Astral Telecomba. Ma övé Kolozsvár – de talán egész Erdély – legdrágább lakása, a botanikus kert melletti ingatlant 3 millió euróra értékelik a szakértők. Az Astral eladásából származó hatalmas pénzösszeget üzlettársaival együtt nagyméretű ingatlanokba fektette. A harmadik helyre csúszott vissza a tavalyi második székelyudvarhelyi RMDSZ-szenátor, Verestóy Attila, akinek 53–54 millió dolláros vagyonát a faipar, az élelmiszeripar, az értéktőzsde, valamint az ingatlanberuházások gyarapították. Miközben tavaly csak a nyolcadik helyen álltak a romániai magyar vállalkozók rangsorában, idén a negyedikre futottak be Fodor Zsolt és felesége, Silvia, az Euro GSM tulajdonosai, akik egyetlen év alatt megkétszerezték vagyonukat: a tavalyi 22–23 millió után idén már 45–50 milliójuk van. Ha Kézdivásárhely, akkor háztartási gépek, mondhatnánk, hiszen a Domo üzletláncot működtető Szarvadi Loránd és Hegedűs Ferenc egyaránt a felső-háromszéki városból indultak. Szarvadi és felesége, Zsuzsanna a maguk 40 millió dollárjával az ötödik legvagyonosabb erdélyi magyaroknak számítanak, de Hegedűsnek sem kell szégyenkeznie a maga 32 milliójával, ami a nyolcadik helyet biztosítja számára. Előbb informatikai céggel, majd kábeltévézéssel indult, de hamarosan átváltott a háztartási gépek és berendezések forgalmazására Bába György kézdivásárhelyi vállalkozó, a Cosmo üzletláncot működtető Primex cég tulajdonosa a hatodik leggazdagabb hazai magyar. Húszévesen kezdte, ma, 37 évesen 38–39 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a hetedik, akárcsak tavaly, a maga 35–40 millió dollárra rúgó vagyonával. A kilencedik helyet kiérdemlő Kurkó János György idegenforgalmi és ingatlanbefektetésekkel foglalkozó üzletember 23 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. Miközben az őt megelőző személyek az elmúlt évben gazdagodtak, a csíkszeredai üzletember vagyona változatlan maradt. László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllő szálloda tulajdonosának a tavalyi 12–13 millióról 20–21 millió dollárra gyarapodott a vagyona, míg Kovács Zoltán temesvári üzletember különböző sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég működtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett vagyona 11–12 millió dollárról 19–20 millióra nőtt.
Konzervatív párti krőzusok
Külön listán sorakoznak a leggazdagabb politikusok. Változatlanul Dan Voiculescu konzervatív pártelnök a legmódosabb, akinek vagyona egyetlen év alatt 150 millió dollárral gyarapodott. Az ugyancsak konzervatív párti George Coposnak majdnem sikerült megkétszereznie vagyonát, 230 millió dollárról 420 millióra nőtt. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor Románia harmadik leggazdagabb politikusa 54 millió dollárral. Dumitru Becşenescu, volt PC-s, jelenleg független képviselő vagyona 35-ről 41 millió dollárra gyarapodott, míg a demokrata párti bukaresti főpolgármester, Adriean Videanu 4 millió dollárról 30 millióra gazdagodott. A konzervatív párti Corneliu Pascu vagyona eléri a 25 millió dollárt, Nicolae Bara demokrata párti képviselő pedig kis híján megháromszorozta a vagyonát: 7 millió dollárról 20 millióra. Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő 5 millió dollárral lett gazdagabb, vagyona jelenleg 20 millióra tehető. A gazdagok között a „legszegényebb” politikus Dan Ioan Popescu volt szociáldemokrata párti képviselő – jelenleg szintén a PC soraiban aktivál –, vagyonát 13 millióra dollárra értékelik a Capital szakértői. n
A Petrom a legértékesebb
A száz legértékesebb romániai vállalkozás toplistáját mutatta be tegnap a Ziarul Financiar című gazdasági és pénzügyi napilap. Ezt a rangsort a magántőkéjű vállalkozások uralják: első helyen a Petrom olajipari vállalat áll, amelyet a Román Kereskedelmi Bank (BCR) és az Orange Románia mobiltelefon-szolgáltató követ. Utánuk a szintén mobiltelefon-szolgáltató Vodafone, a Román Fejlesztési Bank (BRD), a Hidroelectrica, a RomTelecom, a Romgaz, az Electrica Muntenia Sud, a Raiffeisen Bank következik. A száz legértékesebb cég közül 61-ben a külföldi tőke van túlsúlyban, a további 39 román többségi tőkéjű vállalkozás közül 21-ben a román állam kezében van a részvények többségi hányada. A toplistán szereplő valamennyi cég piaci értéke meghaladja az egymilliárd eurót, de egyiké sem haladja meg a 10 milliárdot. A százas ranglistát 250 cég üzleti eredményeinek a megvizsgálása után állították össze.
A leggazdagabb romániai magyarok (millió dollár)
1. Teszári Zoltán 220-230 2. Urasi Béla 60 3. Verestóy Attila 53-54 4. Fodor Zsolt és Silvia 45-50 5. Szarvadi Zsuzsanna és Loránd 40 6. Bába György 38-39 7. Pászkány Árpád 35-40 8. Hegedűs Ferenc 32 9. Kurkó János György 23 10. László János 20-21 11. Kovács Zoltán 19-20
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.