Vendégmunkás hozza ma a nyugdíjat is? Vélhetően külföldiek alkalmazására készül a Román Posta
Fotó: Gecse Noémi
A Román Posta törölni akarja a kollektív munkaszerződésből a román nyelv ismeretének feltételét alkalmazáskor, ez az egyik olyan változtatás, amelyet az állami vállalat vezetői kértek a postások szakszervezetével a 2024-es kollektív munkaszerződésről folytatott tárgyalások során.
2024. február 22., 17:322024. február 22., 17:32
2024. február 22., 18:182024. február 22., 18:18
A posta nem tisztázta, hogy miért akarja eltörölni a román nyelvtudás követelményét, de – mint a kérésről beszámoló Profit.ro portál is rámutat – nyilvánvaló, hogy ennek a feltételnek a megszüntetése sokkal könnyebbé tenné a külföldiek alkalmazását.
Hiszen a futárok munkájára támaszkodó magáncégek is azzal küzdöttek a munkaerőhiány ellen az elmúlt években, hogy
akik hajlandóak olyan fizetéseket elfogadni, amelyek a helyiek számára már nem vonzóak.
Azt, hogy mikorra várható döntés a témában, egyelőre nehéz lenne megjósolni. Tény viszont, hogy a postai alkalmazottakat is tömörítő Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) csütörtökön bejelentette:
Dumitru Costin szakszervezeti elnök elmondta, jelenleg nincs érvényes kollektív munkaszerződés, amely a postai alkalmazottak kollektív jogait és kötelezettségeit rögzíti. Közlése szerint hetek óta folynak a tárgyalások a szerződésről a szakszervezet és a vállalat vezetősége között, de nem sikerül dűlőre jutni, az álláspontok nem közelednek. Február 29-e a végső határidő a kollektív munkaszerződés véglegesítésére, ha addig nem készül el a dokumentum, elkezdik az aláírásgyűjtést, és megteszik a törvényben előírt többi lépést az általános sztrájk kirobbantására.
Dumitru Costin beszélt arról is, hogy a Román Posta alkalmazottainak 60 százaléka minimálbért kap, függetlenül attól, hogy milyen munkát végeznek a vállalatnál, milyen képzettséggel rendelkeznek, vagy milyen felelősséggel jár a munkájuk. 2019-től a vállalati bruttó átlagbér gyorsabb ütemben nőtt, mint az országos bruttó minimálbér, 2023-ban azonban megfordult ez a tendencia.
„A vállalat vezetősége a minimálbérénél jóval kisebb mértékű fizetésemelést tervez, így 2024-ben a vállalati bruttó átlagbér mindössze 24 százalékkal fogja meghaladni az országos bruttó minimálbért” – idézte kijelentését az Agerpres.
A BNS elnöke szerint a vállalat a Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) közel álló politikai érdekcsoport irányítása alatt áll, ezért felkérte Nicolae Ciucă pártelnököt, hogy „haladéktalanul kezdje el a kártevőirtást a Román Posta menedzseri körében”. Dumitru Costin ugyanakkor felszólította Bogdan-Gruia Ivan kutatásért, innovációért és digitalizációért felelős minisztert, hogy hozza nyilvánosságra a Román Postánál tavaly ősszel elrendelt ellenőrzés eredményeit. Felhívással fordult a korrupcióellenes ügyészség (DNA) új vezetőjéhez, Marius Voineához is, akitől azt kérte, hogy „ne engedjenek a nyomásnak” és vigyék végig a vállalatot érintő nyomozást, „ne tussolják el az ügyet”.
A vezetőség ezzel az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnökségének korábbi kijelentéseire reagált, amelyek szerint a Román Posta alkalmazottainak 60 százaléka minimálbérért dolgozik. Az állami vállalat szerint a szakszervezeti képviselők hamis információkra épített „hazug, becsmérlő és rágalmazó vádakkal” álltak elő, hogy pánikot keltsenek az alkalmazottak körében. Hozzátették, a Román Postánál időben folyósítják a fizetéseket, és a vezetőség „széles körű béremelési programon” dolgozik. A beruházások a megszabott ütemterv szerint haladnak, és maradéktalanul betartják a menedzsmenttervet – nyomatékosították.
A közlemény szerint a vállalati bruttó átlagbér a 2021-es 3350 lejről idén januárra 5000 lejre nőtt. Rámutattak, hogy a posta költségvetéséből évente mintegy 2 millió lejt fordítanak „a termelésből kivont” szakszervezeti vezetők fizetésére. Arra is kitértek, hogy a vállalat jelenleg az elmúlt 30 év legnagyobb digitalizálási folyamatán megy át, egy olyan reform- és átszervezési időszakot követően, amely a szakszervezetek miatt késve fejeződött be.
Mint írták, az alkalmazottak jogait és jogosultságait belső szabályozó dokumentumok rögzítik és védik, de a kollektív munkaszerződést a vezetőség is hasznosnak tartja. „Ennek aláírása érdekében a Román Posta mindvégig szorgalmazta a tisztességes tárgyalásokat, illetve hogy a szakszervezet mondjon le irreális követeléseiről, amelyek súlyosan károsítanák a vállalatot” – fogalmaztak.
Mintegy 23 000 alkalmazottjával amúgy a posta a második legnagyobb munkaadó a Román Vasúttársaság (CFR) után. Országszerte mintegy 5500 fiókkal rendelkezik, amelyek hozzávetőlegesen 19 millió állampolgárt szolgálnak ki.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!