Hiszen a futárok munkájára támaszkodó magáncégek is azzal küzdöttek a munkaerőhiány ellen az elmúlt években, hogy

akik hajlandóak olyan fizetéseket elfogadni, amelyek a helyiek számára már nem vonzóak.

Azt, hogy mikorra várható döntés a témában, egyelőre nehéz lenne megjósolni. Tény viszont, hogy a postai alkalmazottakat is tömörítő Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) csütörtökön bejelentette:

Dumitru Costin szakszervezeti elnök elmondta, jelenleg nincs érvényes kollektív munkaszerződés, amely a postai alkalmazottak kollektív jogait és kötelezettségeit rögzíti. Közlése szerint hetek óta folynak a tárgyalások a szerződésről a szakszervezet és a vállalat vezetősége között, de nem sikerül dűlőre jutni, az álláspontok nem közelednek. Február 29-e a végső határidő a kollektív munkaszerződés véglegesítésére, ha addig nem készül el a dokumentum, elkezdik az aláírásgyűjtést, és megteszik a törvényben előírt többi lépést az általános sztrájk kirobbantására.

Dumitru Costin beszélt arról is, hogy a Román Posta alkalmazottainak 60 százaléka minimálbért kap, függetlenül attól, hogy milyen munkát végeznek a vállalatnál, milyen képzettséggel rendelkeznek, vagy milyen felelősséggel jár a munkájuk. 2019-től a vállalati bruttó átlagbér gyorsabb ütemben nőtt, mint az országos bruttó minimálbér, 2023-ban azonban megfordult ez a tendencia.

„A vállalat vezetősége a minimálbérénél jóval kisebb mértékű fizetésemelést tervez, így 2024-ben a vállalati bruttó átlagbér mindössze 24 százalékkal fogja meghaladni az országos bruttó minimálbért” – idézte kijelentését az Agerpres.

A BNS elnöke szerint a vállalat a Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) közel álló politikai érdekcsoport irányítása alatt áll, ezért felkérte Nicolae Ciucă pártelnököt, hogy „haladéktalanul kezdje el a kártevőirtást a Román Posta menedzseri körében”. Dumitru Costin ugyanakkor felszólította Bogdan-Gruia Ivan kutatásért, innovációért és digitalizációért felelős minisztert, hogy hozza nyilvánosságra a Román Postánál tavaly ősszel elrendelt ellenőrzés eredményeit. Felhívással fordult a korrupcióellenes ügyészség (DNA) új vezetőjéhez, Marius Voineához is, akitől azt kérte, hogy „ne engedjenek a nyomásnak” és vigyék végig a vállalatot érintő nyomozást, „ne tussolják el az ügyet”.

A vezetőség ezzel az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnökségének korábbi kijelentéseire reagált, amelyek szerint a Román Posta alkalmazottainak 60 százaléka minimálbérért dolgozik. Az állami vállalat szerint a szakszervezeti képviselők hamis információkra épített „hazug, becsmérlő és rágalmazó vádakkal” álltak elő, hogy pánikot keltsenek az alkalmazottak körében. Hozzátették, a Román Postánál időben folyósítják a fizetéseket, és a vezetőség „széles körű béremelési programon” dolgozik. A beruházások a megszabott ütemterv szerint haladnak, és maradéktalanul betartják a menedzsmenttervet – nyomatékosították.

A közlemény szerint a vállalati bruttó átlagbér a 2021-es 3350 lejről idén januárra 5000 lejre nőtt. Rámutattak, hogy a posta költségvetéséből évente mintegy 2 millió lejt fordítanak „a termelésből kivont” szakszervezeti vezetők fizetésére. Arra is kitértek, hogy a vállalat jelenleg az elmúlt 30 év legnagyobb digitalizálási folyamatán megy át, egy olyan reform- és átszervezési időszakot követően, amely a szakszervezetek miatt késve fejeződött be.

Mint írták, az alkalmazottak jogait és jogosultságait belső szabályozó dokumentumok rögzítik és védik, de a kollektív munkaszerződést a vezetőség is hasznosnak tartja. „Ennek aláírása érdekében a Román Posta mindvégig szorgalmazta a tisztességes tárgyalásokat, illetve hogy a szakszervezet mondjon le irreális követeléseiről, amelyek súlyosan károsítanák a vállalatot” – fogalmaztak.

Mintegy 23 000 alkalmazottjával amúgy a posta a második legnagyobb munkaadó a Román Vasúttársaság (CFR) után. Országszerte mintegy 5500 fiókkal rendelkezik, amelyek hozzávetőlegesen 19 millió állampolgárt szolgálnak ki.