Fotó: Haáz Vince
A kormány legalább 6 százalékkal tervezi emelni jövőre a nyugdíjakat és 20 százalékkal a gyermeknevelési támogatást – közölte hétfőn az ügyvivő munkaügyi miniszter.
2021. november 01., 17:472021. november 01., 17:47
Raluca Turcan rámutatott, a január 1-jétől esedékes 20 százalékos gyermekpénzemelés havonta mintegy 350 millió lejes pluszterhet ró a költségvetésre, és ennyit bír el reálisan a büdzsé.
– magyarázta az Agerpres szerint. Az ügyvivő miniszter rámutatott, az embereknek szükségük van a támogatásra, és az árak emelkedése miatt nagy a nyomás, a kormánynak azonban oda kell figyelnie a költségvetési egyensúlyra, a beruházásokra és a gazdasági növekedés kilátásaira, mert ezek képezik a jövedelemnövekedés valós alapját.
Mint kifejtette, jelenleg évi 133 milliárd lejt fordít a kormány nyugdíjakra, gyermekpénzre, társadalomvédelemre és munkanélküli-segélyre. Ha a Szociáldemokrata Párt által javasolt valamennyi intézkedést átvennék, ez az összeg további 16 milliárd lejjel nőne.
Az egyetlen hiteles válasz erre az, hogy nagyon megfontoltan kell elkölteni minden egyes lejt vagy eurót, ami befolyik az országba. Ez pedig a következőket feltételezi: nyugdíjreform, bérreform, célzott társadalomvédelem, uniós pénzek lehívása az országos helyreállítási terv révén” – fogalmazott.
Turcan beszámolt arról is, hogy a kormány idén 7,3 milliárd lejt költött a munkáltatókat és munkavállalókat támogató intézkedésekre; 20 százalékkal emelte a gyermekpénzt – ami 350 millió lejes pluszterhet rótt a költségvetésre havonta –; erre az évre 426 millió lejt különített el, jövőre pedig 720 millió lejt szán a kiszolgáltatott energiafogyasztóknak szánt támogatásra; ugyanakkor a társadalmi partnerekkel való egyeztetés során megállapodás született a bruttó minimálbér 2550 lejre történő emeléséről január 1-jétől, amely révén 1,7 milliárd lejjel nőnek a költségvetési bevételek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!