Meg kell keresni azt a 6 lejt. A mély recesszió elkerülhetőnek tűnik, a technikai annál kevésbé
Fotó: Orbán Orsolya
„Annyira súlyos jelenleg a gazdasági helyzet Romániában, hogy az ország már a recesszió előszobájában áll”. „Előfordulhat, hogy Románia máris recesszióban van”. „Csak egy csoda tud megmenteni a recessziótól” – mindössze néhány azokból az elemzői megállapításokból, amelyekkel az elmúlt időszakban találkozhattunk. Tényleg nyakunkon a recesszió? Ha igen, milyen hatással lesz a mindennapjainkra? – tettük fel a kérdést Bálint Csabának, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának, akit a deficitcsökkentő intézkedések rövid, illetve hosszabb távon várható hatásairól is faggattunk.
2025. augusztus 21., 18:572025. augusztus 21., 18:57
„A román gazdaság mindenképp nehéz helyzetben van. De mielőtt belemennénk a részletekbe, azt hiszem, érdemes elmondani, hogy recesszióból is többféle van” – válaszolta első kérdésünkre a gazdasági elemző. Emlékeztetett: ha megnézzük a szakirodalmat, a recessziónak nincs egy egységesen elfogadott meghatározása. Van az úgynevezett technikai recesszió, ami azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben csökken a hazai össztermék (GDP). Bálint Csaba szerint ez mondhatni nagyon enyhe formája a recessziónak.
„Ez teljesen benne van a pakliban” – fejtette ki a jegybanki szakértő. Öröm az ürömben azonban, hogy szavai szerint egy igazi mély recessziónak – ami a gazdaság tartósabb visszaesését, a munkanélküliség jelentős emelkedését hozza, mint amilyennek a 2008–2009-es válságban vagy a 2020-as, pandémiával sújtott évben lehettünk elszenvedői – még mindig nagyon mérsékelt a valószínűsége. A technikai recesszió ellenben elkerülhetetlennek tűnik a következő időszakban – az ok immár közismert: az óriásira dagadt költségvetési hiány.
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
„Ha mi tényleg szeretnénk fejlődni, felzárkózni a nyugati szomszédokhoz, közelíteni Nyugat-Európa, az Egyesült Államok vagy egyes fejlett ázsiai országok életszínvonalához, akkor azt nem lehet homokra építeni, szükség van egyfajta diszciplínára, egy fegyelmezett költségvetésre, és ez nagyon hiányzott az elmúlt időszakban.
– mutatott rá a szomorú valóságra Bálint Csaba.
Azt pedig, hogy ez mit jelent az államkassza számára, picit leegyszerűsítve így illusztrálta:
„Ha egy család pénzügyeit nézzük, és 34 lej jön be, 43 meg ki, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy ez nem fenntartható. Egy ilyen költségvetésre nem lehet hosszú távú gazdasági felzárkózást, fejlődést építeni. És a költségvetési hiány által generált probléma átgyűrűzik nagyon sok más területre is” – fejtette ki a szakértő.
Példaként először a külkereskedelmi mérleg hiányát említette. Az ok: az állami szektor a bevételekhez képest nagyon sokat költ, ami nem feltétlen közvetlen, de közvetett módon az importot serkenti egy olyan periódusban, amikor Európa nehéz időszakon megy keresztül – energiaválság, háború stb. –, így a többnyire oda irányuló román export nem tud jól teljesíteni.
„A környező országokban – Lengyelország, Csehország, Magyarország – azt láthattuk, hogy nagyon sokat javult a helyzet, az eurozónában pedig gyakorlatilag meg is oldódott az inflációs probléma, sikerült elérni a 2 százalékos célt. Viszont nálunk Romániában megrekedt az infláció lassulása, és ez is nagyon jelentős részben ehhez a költségvetési problémához vezethető vissza” – húzta alá a Krónikának nyilatkozó elemző.
Bálint Csaba szerint nem lesz mély, a 2008–2009-eshez vagy a 2020-ashoz hasonló recesszió
Fotó: Román Nemzeti Bank
annak összege ugyanis már elérte a GDP 55 százalékát, jövőre pedig valószínűleg, 60 százalék környékén lesz. „Európai összevetésben ez még nem nagy, sőt átlag alatti érték, azonban különösen aggasztó a dinamikája, trendje, és egy magasabb kamatkörnyezetben az egyre magasabb államadóság az egyébként is problémás költségvetésre plusz terhet helyez.
– szögezte le a közgazdász.
Ismételten hangsúlyozva: ezt a 9 százalék körüli költségvetési hiányt 3 százalék környékére kell lefaragni. A korábbi példával illusztrálva pedig ez azt jelenti, hogy a 43 lejes kiadás és a 34 lejes bevétel közötti 9 lejből meg kell találni 6 lejnek a forrását ahhoz, hogy a deficitet vissza lehessen szorítani egy fenntartható 3 százalékra.
Egy nulladik ilyen csomag volt a tavalyi év végén elfogadott úgynevezett salátarendelet, amit az augusztus elsejétől hatályos első csomag követett, amellyel számos adóemelés lépett hatályba, és januártól újabb adók szintje fog emelkedni. A kormánykoalíció jelenleg a második csomagon dolgozik, amely már a kiadások lefaragására is keres megoldásokat – éppen ezért Bálint Csaba szerint jóval nehezebb lesz végigvinni, mint az előzőt. És várható még egy harmadik csomag is.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 4,6 százalékról 8,8 százalékra módosítja az inflációs előrejelzést 2025-re vonatkozóan – jelentette be Mugur Isărescu, a bukaresti központi pénzintézet igazgatója.
„A háztartások, vállalatok, vállalkozások számára mindez komoly teher, ami a következő 9–12 hónapos időszakon mindenképp rajta fogja hagyni a nyomát. Ennyi időnek kell ugyanis eltelnie addig, amikor már éreztetik magukat az intézkedések hatásai, és a költségvetési hiányszámok kedvező irányt vesznek” – vetítette előre a jegybanki illetékes, aki egyúttal egy pozitív jövőképet is felvázolt.
„Ha sikerül átjutni ezen a 9–12 hónapos kritikus időszakon, akkor azt hiszem, hogy – ahogy ez a 2010–11-es években történt – elindulhat egy új gazdasági növekedési ciklus” – állapította meg, ráirányítva a figyelmet arra, hogy gyakorlatilag az első pozitív hatások már kezdenek is megmutatkozni:
„A folyamat elindult, viszont fontos lesz azt látni, hogy a költségvetés innentől tényleg a megfelelő irányba fordul, illetve hogyan reagál erre a gazdaság a következő három-négy negyedévben, milyenek lesznek a társadalmi, reálgazdasági reakciók. Rövid távon vannak kérdőjelek, ilyen a politikai kohézió – természetesen, amikor nagyon fájdalmas lépéseket kell gyakorlatba ültetni, akkor mindig megjelennek feszültségek, nagyon sok érdeket sértenek ezek az intézkedések. Tehát ilyen szempontból kritikus a következő időszak. De azért aláhúznám még egyszer, hogy a 2010–11 után látotthoz hasonló pozitív forgatókönyvet is el lehet képzelni” – hangsúlyozta a gazdasági szakember. Aláhúzva azonban azt is, hogy ezért meg kell dolgozni.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy mi történik, ha a legsötétebb forgatókönyv valósul meg, vagyis a politikai acsarkodásból politikai válság lesz, és már a második csomagot sem sikerül átvinnie a kormánynak.
Ha azonban késlekedések lesznek, elakadnak a lépések, akkor viszont valóban vissza lehet kerülni abba a nagyon feszült helyzetbe, ahol néhány hónappal ezelőtt voltunk – figyelmeztetett Bálint Csaba, aki szerint nem jó emlegetni ezeket a csődkockázatokat. „A lépések nagyon jelentős része már megtörtént, augusztus 1-jétől már elindult, ami nagyon fontos lépés, erősíti a Romániába vetett bizalmat. Most a következő időszakban arra kell fókuszálni, hogy valamiféle társadalmi, politikai, kormányzati kohézió mellett tudjuk átvészelni ezt az időszakot, és utána meglátszanak majd az eredmények. Tehát van kiút ebből a helyzetből” – szögezte le az elemző.
Az áfaemelés, a villamos energia ársapkájának megszüntetése már érezteti hatását, és a már említett 9–12 hónapos időszakban várhatóan még számos intézkedés lesz zsebbe vágó. Mennyire fog fájni? – kérdeztük még Bálint Csabától.
– felelte, megjegyezve ugyanakkor, hogy mivel a gazdasági visszaesés nem lesz olyan mély,
A BNR igazgatótanácsának tagja szerint a vásárlóerő csökkenését mindenképp megérezzük – ki jobban, ki kevésbé, de mindenképp nagyobb lakossági anyagi teherbírással, mint 2009-ben –, ami a várakozások alapján mindenképp a fogyasztás átmeneti visszaesését eredményezi. De némi reményt jelent, hogy – ha minden igaz – várhatóan jövő év közepétől a helyzet valóban javulásnak indul.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Román céget vásárolt fel az osztrák acélipari nagyvállalat, a Voestalpine Group – számolt be Economedia.ro gazdasági portál.
Az idei év első hat hónapjában a nyers adatok szerint 3,5 százalékkal nőtt a gépjármű-kereskedelem forgalma 2024 első félévéhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Egyre inkább luxus albérletben lakni az erdélyi nagyvárosokban, főleg a sok ezer egyetemista családja számára, hiszen óriási megerőltetés úgy fizetni egy bérleményt, hogy közben a lakó nem vagy csak keveset keres. De nem könnyű a családosoknak sem.
A fizetési időszak kezdetén a teljes összeg 30 százaléka vehető fel egy összegben a II. pillérben összegyűlt magánnyugdíjnak – döntötte el a román kormány csütörtöki ülésén.
Jelenleg a helyi adók 60-70 százalékos emeléséről van szó, de ez még nem a végleges változat – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint júliusban az Európai Unióban 2,4 százalékra nőtt a júniusi 2,3 százalékról az éves infláció, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 6,6 százalék.
Hivatalossá vált, hogy a közvetlen külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság (CEISD) a magyar MVM Csoport és E.ON Energie Románia közötti tranzakció elutasítását javasolja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT).
Az állami támogatásra jogosult áramfogyasztók szerdától igényelhetik az elektronikus energiakártyát az EPIDS (epids.mmuncii.ro) online platformon. Az alkalmazást a Különleges Távközlési Szolgálat dolgozta ki.
A nyers adatok szerint júniusban 8,8 százalékkal nőtt az építőipari termelés Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai napelemparkok termelési kapacitása meghaladta a gáz- és a széntüzelésű erőművekét – írta az Economica.net gazdasági portál az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) adatai alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!