Bruno Even, az Airbus Helicopters vezérigazgatója és Kun Miklós, a Nemzeti Légiipari Projekt Kft. ügyvezető igazgatója (az asztalnál) a repülőgépalkatrész-gyártó vegyesvállalat létrehozásáról szóló dokumentumok aláírásán
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Repülőgépalkatrész-gyártó vegyesvállalatot hozott létre az Airbus és Magyarország, az üzem a magyar–román határ közelében fekvő Gyulán épül fel és 2022 közepén kezdi meg az üzemelést.
2020. július 17., 15:522020. július 17., 15:52
2020. július 17., 19:262020. július 17., 19:26
A vegyesvállalat Airbus Helicopters Hungary Kft néven működik majd, és az európai repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyárt majd precíziós alkatrészeket. A magyar állam 30 százalékos részesedéssel bír a társaságban. A társaság létrehozásáról Bruno Even, az Airbus Helicopters vezérigazgatója, és Kun Miklós, a Nemzeti Légiipari Projekt Kft. ügyvezetője írta alá pénteken a dokumentumokat. Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos az aláírás előtt azt hangsúlyozta, hogy a magyar repülőgépipari beruházások zászlóshajóját hozzák létre, amely egyben Békés megye ipari fejlesztésének megindítását is jelenti.
Felidézte, hogy 2018-ban írták alá az egyetértési nyilatkozatot, majd a Nemzeti Befektetési Ügynökség segítségével hozták tető alá a megállapodást. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, Gyula évszázadokon keresztül az ország középpontjában volt, de onnan a peremterületre szorult. A mostani bejelentés azt is példázza, hogy ezt a százéves terhet nem kell tovább cipelnie a városnak. Bruno Even, az Airbus Helicopters vezérigazgatója kifejtette, büszkén vesznek részt a projektben, mert ezzel megindulhat Magyarország légiiparának felvirágoztatása. A gyárban kétezer féle, magas hozzáadott értékű alkatrészt állítanak majd elő, a zöldberuházás részeként létrejövő gyár 25 százalékban fenntartható forrásból származó energiát használ majd.
Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár közölte, ez a beruházás a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program egyik mérföldköve, és az ország innovációs képességének növelését is célozza. Gyulán több mint kétszáz, magasan képzett dolgozónak adnak majd munkát, a termelés felfutása 2022-ben várható. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere pedig azt hangsúlyozta, hogy új gazdasági korszak kezdődik a viharsarki városban azzal, hogy az Airbus világszinten is kiemelkedő ipari technológiát telepít a városba. Ez magasan képzett munkaerőt igényel, így a város népességmegtartó ereje és vonzereje is nőhet.
Romániai tapasztalatairól, terveiről, az energiapiacról beszélgettünk Mozga Gáborral, a Mol Románia nemrég kinevezett ügyvezető igazgatójával.
Hamarosan egyfajta „karbonadót” vethetnek ki a lakosságra is: egy új európai uniós irányelv értelmében 2027-től akár 20 százalékkal többe kerülhet a földgáz.
Januárban a román építőipari termelés volumene 14,7 százalékkal csökkent a nyers adatok szerint éves viszonylatban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Március 20-tól valamennyi romániai Dacia márkakereskedésben megrendelhető a Duster legújabb, harmadik generációs változata.
Figyelmeztetések és kritikák cunamija zúdul a romániai illetékesekre az Európai Bizottság képviselőinek bukaresti látogatása során, amelynek célja az országos helyreállítási terv (PNRR) helyzetének áttekintése.
Miközben a munkálatok kezdetét követő hónapokban még mintaértékűnek számított az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor, illetve Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza, mára a helyzet drasztikusan megváltozott.
A gazdaság és a kultúra területét érintő 45 főcsoport több mint 100 témakörében hirdették meg az idei Érték és Minőség Nagydíj pályázatot.
A romániaiak közel háromnegyede inkább hazai termékeket vásárol, még akkor is, ha azok drágábbak, miközben 62,7 százalékuk úgy véli, hogy a romániai mezőgazdasági termékek ritkábbak a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncoknál.
Tavaly 1,958 millió külföldi turista szállt meg a romániai szálláshelyeken, és összesen 5,239 milliárd lejt, fejenként 2674,8 lejt költöttek – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Két napon belül kétszer is határidőt módosítottak a hatóságok a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó-autópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését célzó közbeszerzési eljárásban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!