Fotó: Pixabay.com
A Klímapolitikai Intézet és a Századvég együttműködésében elkészült átfogó – 30 ezer emberre és 30 országra kiterjedő – közvélemény-kutatás alapján az európai állampolgárok mintegy 90 százaléka fontosnak gondolja, hogy az országok lehetőség szerint ne szoruljanak rá más országokra olyan stratégiai erőforrásoknál és árucikkeknél, mint a víz, az energia, a termőföld és az élelmiszer.
2021. december 14., 20:302021. december 14., 20:30
A felmérés eredményét ismertető, az MTI-hez kedden eljuttatott közös közlemény emlékeztetett: a járványhelyzet miatt energia-, nyersanyag- és áruhiány fenyegeti a világ és Európa gazdaságát, ezért „az általános kínálati szűkület” miatt egyre fontosabb kérdés az önellátás és a szuverenitás.
Azt írták, a stratégiai autonómia, az energetikában és a mezőgazdaságban kialakítandó szuverenitás Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök hétfői megbeszélésein is kiemelt téma volt.
A termelés, illetve a szabad mozgás és árukereskedelem korlátozásával az országok gazdasági teljesítménye visszaesett, a hosszabb ellátási láncok egy része összeomlott a világban. A pandémia miatt a külső kereslet kielégítése helyett az országok belső igényeik kiszolgálására helyezték át a hangsúlyt – tették hozzá.
Témává vált az ellátási láncok biztonságosabbá, rugalmasabbá tétele és lerövidítése, de felerősödtek azok a vélemények is, amelyek szerint az országoknak meg kell erősíteniük önellátó képességüket, hogy válságállóbbak legyenek – részletezték.
Kínálati szűkület van különböző alapanyagokból (például fa, acél, magnézium, szilícium), energiából és energiahordozókból (villamos energia, fosszilis energiahordozók), illetve késztermékekből is (chip, autó és a modern dízelmotorok működéséhez elengedhetetlen AdBlue).
Emlékeztettek rá: az osztrák és német médiában a hatóságok tájékoztatást adtak arról, mit kell tennie a lakosságnak abban az esetben, ha áramkimaradások lesznek. Romániában több tízezer háztartás maradt fűtés és melegvíz nélkül a földgáz árának emelkedése miatt. Európában több energiaszolgáltató tönkrement.
A szuverenitást az Európai Unió állampolgárai is fontosnak gondolják – hangsúlyozták, hozzátéve, a Századvég és a Klímapolitikai Intézet együttműködésében készült elemzés rávilágít, hogy az országok önellátásának fontosságával az európai választópolgárok többsége egyetért.
A 27 európai uniós tagállamban, valamint Svájcban, Norvégiában és az Egyesült Királyságban elvégzett kutatás alátámasztja, hogy az általános ellátásbiztonság és az erőforrások feletti önrendelkezés nemzetstratégiai érdek – írták.
a megkérdezettek 86 százaléka érezte valamilyen mértékben fontosnak (nagyon fontosnak 43 százalék, inkább fontosnak 43 százalék), hogy az olyan természeti erőforrásokkal kapcsolatban, mint például a termőföld, a víz, a nyersanyagok, ásványi kincsek az egyes országok maguk rendelkezzenek és ne szoruljanak rá másokra.
Magyarországon ez az arány még magasabb, 90 százalékos volt (nagyon fontosnak ezt a megkérdezettek 61 százaléka, inkább fontosnak 29 százaléka gondolta). Úgy folytatták, a kutatás arra is kereste a választ, az európaiak szerint mennyire fontos, hogy az egyes országok saját maguk állítsanak elő olyan stratégiai árucikkeket,
A válaszadók 88 százaléka gondolta valamilyen szinten fontosnak (nagyon fontosnak 47 százalék, inkább fontosnak 41 százalék) a függetlenséget. Magyarországon az emberek az uniós átlaghoz képest ebben is jobban kiálltak (93 százalék) a nemzeti önállóság mellett (nagyon fontosnak 69 százalékuk, inkább fontosnak 24 százalékuk ítélte) – derült ki a közleményből.
A magyarok ott vannak azok között a nemzetek között, amelyek a szuverenitás elérését a legfontosabbnak gondolják a feltett kérdésekben.
A közvélemény-kutatást a Századvég Alapítvány augusztus 1. és szeptember 15. között az Európai Unió 27 tagállamában, illetve az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban végezte, országonként ezer embert megkérdezve összesen 30 ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt véleményét tudakolta meg.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!