Kihasználják a cégek a gazdasági mentőövet

Debreczeni László szerint „kapósak” a mentőcsomagok •  Fotó: Bíró Blanka

Debreczeni László szerint „kapósak” a mentőcsomagok

Fotó: Bíró Blanka

Aggasztó, hogy mi fog történni, ha magára marad a gazdaság a Krónikának nyilatkozó gazdasági szakember szerint, amikor most, amikor aktívak a mentőcsomagok, gyárak zárnak be, alkalmazottakat bocsátanak el.

Bíró Blanka

2020. június 11., 09:262020. június 11., 09:26

Élnek a romániai cégek a kormány gazdasági mentőcsomagja által biztosított lehetőségekkel, félő ugyanakkor, mi fog történni a gazdasággal, ha ezek az intézkedések megszűnnek – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő. Rámutatott, már most is zárnak be gyárak, bocsátanak el alkalmazottakat, amikor aktívak a mentőcsomagok, ezért aggasztó, hogy mi fog történni, ha magára marad a gazdaság.

Meglátása szerint viszont bizakodásra ad okot, hogy mégsem állt le olyan mértékben a tevékenység az országban, mint az első látásra tűnt.

Idézet
A legszigorúbb korlátozások alatt is az aktív munkaszerződések 25 százalékát függesztették fel. Bár úgy tűnt, leállt az ország, a gazdaság mégis működött, a negyede torpant meg”

– részletezte a gazdasági szakértő.

Felidézte: június elsejétől már életbe lépett az újabb mentőcsomag, mielőtt még véget ért volna a veszélyhelyzet. Ennek három pillére van: a kényszerszabadság állami támogatásának meghosszabbítása, a kényszerszabadságról visszahívott alkalmazottak bérköltségének 41,5 százalékos részfinanszírozása, és támogatás munkanélküliek alkalmazása esetén. Debreczeni László felhívta a figyelmet, hogy

a kényszerszabadság intézményével azok a cégek élhetnek, melyekre továbbra is érvényesek a korlátozások, és nem nyithattak meg. Fontos változás, hogy a kényszerszabadság állami támogatásának már nincs határideje, addig érvényes, amíg életben vannak a korlátozások.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A másik támogatási forma azokra vonatkozik, akik visszahívták kényszerszabadságról az alkalmazottakat, ezek a cégek kérhetik a bérköltség részfinanszírozását, legtöbb az országos átlagbér 41,5 százalékát állja az állam, ami havi 2253 lej. Ezt három hónapig folyósítják, és csak azok után az alkalmazottak után kérhetik a cégek, akik március 16. és június 1. között legalább 15 napig kényszerszabadságon voltak. Azokat az alkalmazottakat, akik után megkapják a részfinanszírozást, az év végéig nem bocsáthatják el, ellenkező esetben a cégnek vissza kell fizetnie a támogatást – hívta fel a figyelmet az adótanácsadó.

Aláhúzta ugyanakkor, hogy ezt a két támogatást, vagyis

a kényszerszabadságot és a bérköltség részfinanszírozását, nem kérheti egy időben a cég.

„Például a vendéglőtulajdonosoknak, akik megnyitották a teraszokat, el kellett dönteniük, hogy visszahívják az alkalmazottakat, és kérik a bérköltség-támogatást, vagy továbbra is inkább a kényszerszabadság lehetőségével élnek. Minden vállalkozó nagyon kellett számoljon, hogy neki melyik változat éri meg jobban” – részletezte Debreczeni László. A bérköltség-támogatás esetében az is fontos különbség, hogy ezt utólag finanszírozza az állam, tehát egyszer a cég kiadja a fizetést, befizeti a vonatkozó adókat és illetékeket, majd az adóbejelentés utáni tíz nap alatt megkapja a támogatást.

További könnyítés ugyanakkor a cégeknek, hogy a munkanélküliek alkalmazására vonatkozó programokat is bővítette a kormány, az 50 év felettiek alkalmazása esetében, akkor jár támogatás, ha március 16. és június 15. között veszítették el az állásukat, a 16 és 29 év közötti munkanélküliek esetében nincs ilyen korlátozás. Ha a vállalkozások ebből a két kategóriából alkalmaznak munkanélkülieket, a bruttó bér 50 százalékát állja az állam, de nem többet mint havi 2500 lej. Ezt a támogatást 12 hónapig folyósítják azzal a megkötéssel, hogy még további 12 napig fenn kell tartani a munkaszerződést.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 14., csütörtök

Aszálykárok: jó hírt kaptak a kártérítésre váró gazdák

Elkezdték utalni a gazdáknak az aszálykárenyhítő juttatásokat – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Lapunknak nemrég falugazdász arra panaszkodott, hogy nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat.

Aszálykárok: jó hírt kaptak a kártérítésre váró gazdák
2024. november 14., csütörtök

A Netflix is drágít a többi streamingszolgáltatóval összhangban

A Netflix úgy döntött, hogy megemeli az összes előfizetés árát, amelyet Romániában kínál ügyfeleinek, és ez a döntés a streamingpiac konkurens platformjainak több hasonló bejelentése után született – értesült a Hotnews.ro hírportál.

A Netflix is drágít a többi streamingszolgáltatóval összhangban
2024. november 14., csütörtök

Adóamnesztia: meghosszabbították a tartozás rendezésének határidejét

A bukaresti pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.

Adóamnesztia: meghosszabbították a tartozás rendezésének határidejét
2024. november 14., csütörtök

Minimálbér: továbbra is 4000 lejt meghaladó összegről beszél Ciolacu

A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti az utolsó lépést a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.

Minimálbér: továbbra is 4000 lejt meghaladó összegről beszél Ciolacu
2024. november 14., csütörtök

Felizzottak a napelemek: közel 60 százalékkal több energiát termeltek, mint egy éve

Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Felizzottak a napelemek: közel 60 százalékkal több energiát termeltek, mint egy éve
2024. november 14., csütörtök

Nem teljesített túl fényesen a román gazdaság a harmadik negyedévben

A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem teljesített túl fényesen a román gazdaság a harmadik negyedévben
2024. november 13., szerda

A papír alapú bürokráciáról az e-bürokráciára váltott az ANAF digitalizációja

Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.

A papír alapú bürokráciáról az e-bürokráciára váltott az ANAF digitalizációja
2024. november 13., szerda

Románia napról napra drágábban jut hitelhez

Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai.

Románia napról napra drágábban jut hitelhez
2024. november 13., szerda

Hogyan lehet 101 százalékos egy ország földgáztározóinak a telítettsége?

Akárcsak tavaly ősszel, az idei hideg évszak kezdetén is azzal dicsekszenek a bukaresti hatóságok, hogy meghaladja a 100 százalékot Románia gáztározóinak a telítettsége. De hogyan lehetséges mindez? Szakember szolgált magyarázattal.

Hogyan lehet 101 százalékos egy ország földgáztározóinak a telítettsége?
2024. november 13., szerda

Mezőgazdaság: Románia a tíz legnagyobb termelő között az EU-ban

Tavaly az Európai Unió (EU) mezőgazdasági termelésének összértéke 537,1 milliárd eurót tett ki, ami 1,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyekben nőtt a mezőgazdasági termelés értéke.

Mezőgazdaság: Románia a tíz legnagyobb termelő között az EU-ban