Képünk illusztr
Fotó: Képviselőház
Csütörtöki ülésén a kormány kiegészítette a tartalékalapjából több minisztérium és közintézmény idei költségvetését.
2023. november 02., 21:082023. november 02., 21:08
Így a kutatásáért, innovációért és digitalizálásért felelős minisztérium 5,987 millió lejt, a mezőgazdasági minisztérium 14,3 millió lejt, a Különleges Távközlési Szolgálat pedig 43,9 millió lejt kapott személyzeti kiadásokra, a Törvényhozási Tanács pedig 197 000 lejt különböző szoftverek beszerzésére.
A kormány az Országos Sportügynökség személyzeti kiadásaihoz 32 millió lejjel járult hozzá, a kormányfőtitkárságnak pedig 10,5 millió lejt utalt át a jogerős bírósági ítéletekben megállapított közalkalmazotti bérkülönbözetek kifizetésére.
Mindezek mellett a Román Televíziótársaság idei költségvetése is kiegészült 42,79 millió lejjel, az összegből a működési költségeit fedezi az intézmény.
Ezek szerint a jövő évi büdzsé a főként uniós forrásokból finanszírozott beruházások, az állam működési költségeinek féken tartása, a közszolgáltatások (mint például az egészségügy és az oktatás) fejlesztése, az adócsalás elleni fellépés és az adóbehajtás hatékonyságának növelése, illetve a jelentős szociális juttatások biztosítása köré épül.
Így a költségvetés középpontjában a beruházások és a fejlesztések állnak majd, különös hangsúlyt fektetve az európai alapokból finanszírozott befektetésekre. Az infrastrukturális projektekre, a gazdaságfejlesztésre és az innovációra szánt összegek jelentős növelése munkahelyeket teremtene, ösztönözné a gazdasági növekedést és javítaná a polgárok életminőségét - magyarázták a kormányzati források.
A harmadik irányelv szerint a költségvetésben prioritásként kell kezelni az olyan kulcsfontosságú ágazatokat, mint az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra. Ennek megfelelően az egészségügy területén jelentős összegeket irányoznak elő az orvosi infrastruktúra korszerűsítésére, a legkorszerűbb orvosi berendezések beszerzésére és az egészségügyi személyzet minőségi szolgáltatások nyújtásához szükséges munkafeltételeinek biztosítására. Az oktatás területén az iskolai infrastruktúrába, a tanárképzésbe és a pedagógusok fizetésébe, valamint a taneszközökbe fektetnek be.
A költségvetés ugyanakkor az adócsalás elleni küzdelemre és az adóbehajtás hatékonyságának javítására is összpontosít, és olyan intézkedéseket és beruházásokat ír majd elő, amelyek megerősítik az adórendszert és növelik az átláthatóságát.
A koalíció vezetői csütörtökön első alkalommal tanácskoztak a jövő évi költségvetés tervezetéről. Marcel Ciolacu miniszterelnök korábban közölte, hogy a kormány memorandumba foglalja a 2024-re tervezett legfontosabb közberuházásokat.
Idén júliusban a forgalomba helyezett új autók száma 26,2 százalékkal nőtt, a teljesen elektromos személygépkocsik eladása viszont 17,8 százalékkal csökkent, utóbbiak piaci részesedése 4,9 százalékról 3,2 százalékra esett vissza.
Jelentős változtatások várhatók a romániai nyugdíjrendszerben, ha a kormány és a parlament rábólint a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvénytervezetre.
A legtöbb európai ország fontolgatja a nyugdíjkorhatár emelését az élettartam növekedése, a demográfiai nyomás, pontosabban a népesség elöregedése, valamint a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás miatt – ezt mutatják az OECD adatai.
Valahányszor felkapcsoljuk a villanyt vagy elindítjuk a mosógépet, egy olyan gesztust teszünk, amely banálisnak tűnhet. És mégis, ez az egyszerű „kattintás” egy egész hálózatot aktivál.
Minden hat romániaiból alig egy nyaral idén külföldön, a legtöbben autóval indulnak útnak és az utazásra szánt büdzsét nagyon sokan csökkentették a tavalyi évhez képest – erre derül fény egyebek egy felmérésből.
A helyi közigazgatásban meglévő állások 20 százalékának a megszüntetése körvonalazódik Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentése szerint – a karcsúsítást már a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagba bele szeretné foglalni a kormány.
Az év első hat hónapjában a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Törvény Ereje Szakszervezeti Szövetség ügyvezető alelnöke, Marius Sepi arra kérte a parlamentet és a miniszterelnököt, biztosítsanak „tisztességes” veszélyességi bérpótlékot az egészségügy, a szociális ellátás és a közigazgatás területén dolgozóknak.
Bár jót nem igazán hallani róla, a kelet-közép-európai mindennapjainkra nézve nem jár katasztrofális következményekkel az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és vámmegállapodás a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) az idei első hét hónapban 49.643 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – tájékoztatott kedden az intézmény.
szóljon hozzá!