Épületes teher. További költségeket generálnak a lakosságnak a környezetvédelmi törekvések
Fotó: Veres Nándor
Hamarosan egyfajta „karbonadót” vethetnek ki a lakosságra is: egy új európai uniós irányelv értelmében 2027-től akár 20 százalékkal többe kerülhet a földgáz.
2024. március 20., 18:252024. március 20., 18:25
A Romániában is várható drágulásra Florentina Manea, a Carbon&Energy Management nevű szaktanácsadó cég ügyvezető igazgatója figyelmeztetett egy energiaügyi konferencián. Az Economica.net gazdasági portál által idézett szakember emlékeztetett, az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerét (Emission Trading System – ETS) az új, ETS 2 néven futó irányelv szerint
Így 2027-től kezdődően a szolgáltatóknak kötelességük lesz beépíteni a lakosságot érintő díjszabásaikba az úgynevezett kibocsátási egységek után fizetett egyfajta „karbonilletéket” is.
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) az Unió éghajlatváltozási politikájának sarokköve: az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentését célozza. Az eredeti ETS legfőképpen erőművekre, energiaigényes ipari ágazatok széles körére, a légi és tengeri közlekedésre vonatkozik. Ám közben egy új, különálló, önálló kibocsátáskereskedelmi rendszert is létrehoztak (ETS 2), amely az épületekre, a közúti közlekedésre és az üzemanyagokra vonatkozik.
„A földgáz a legfőbb energiahordozó, amely az ETS 2 hatálya alá esik, hozzáadódik még a közúti fuvarozásban használt benzin, gázolaj, LPG. Így a lakosság és egyéb iparágak számára biztosított földgáz, illetve a benzin és a gázolaj árába be kell építeni a kibocsátási egységek költségeit is, amely drágulást idéz elő 2027-től kezdődően” – jelentette ki Florentina Manea.
Az energetikai szakember számításai szerint a jelenlegi ETS-ben nem szereplő lakossági és ipari fogyasztók az új szabályozás szerint mintegy 0,06 lej/kilowattórával fognak többet fizetni. A tanácsadó cég vezetője egy kibocsátási egység 60 eurós árával, 0,205 kg CO2/kWh-s aránnyal számolt.
A kibocsátáskereskedelmi rendszerben kibocsátási egységekkel kereskednek. Mégpedig úgy, hogy megszabják egy adott szennyezőanyag országosan megengedhető maximális kibocsátását, és a szennyező létesítményeket gazdasági ösztönzőkkel bírják rá a kibocsátások csökkentésére: a maximális kibocsátást lebontják szabadon forgalmazható kibocsátási egységekre, amelyeknek a piacon áruk lesz. Ez az ár egyrészt beépül a termékek adott szennyezéssel járó előállításának árába, másrészt kisebb költségeket és így versenyelőnyt biztosít azoknak a létesítményeknek, amelyek kevesebbet szennyeznek, mint versenytársaik. Úgy is értelmezhető, hogy aki többet szennyez, fizet annak, aki kevesebbet.
Florentina Manea hangsúlyozta, egy romániai lakossági fogyasztó 2027-ben – a jelenlegi viszonyok szerint – 6 banival többet fizet majd egy kWh energiáért. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenleg 31 bani/kWh-ban maximált árhoz képest legalább 20 százalékos árnövekedés várható. Köbméterben számolva legalább 63 banival drágulhat a földgáz ára,
Ugyanakkor az Economica.net által idézett szakember arra is figyelmeztetett, hogy szimulációjukban 60 eurós kibocsátásiegység-árral számoltak, de „semmilyen garancia nincs arra”, hogy az összeg nem emelkedik akár 100 euróig is, mint ahogyan már megtörtént.
Manea jelezte, hogy Románia egyelőre nem ültette át saját jogrendszerébe az uniós direktívát (az épületekre, a közúti fuvarozásra és a további érintett ágazatokra vonatkozó új ETS 2 szabályainak átültetésére vonatkozó határidő 2024. június 30. a brüsszeli tájékoztatás szerint). Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a hatóságoknak fel kell készülniük, „nehogy úgy tűnjön, mintha meglepetésszerűen ért volna”.
De az országnak be kell mutatnia egy klímatervet, és ki kell dolgoznia egy mechanizmust a sérülékeny fogyasztók támogatására” – szögezte le az energetikai szakember. Romániában mintegy 3,5 millió háztartás van a földgázhálózatra kötve, és számuk egyre csak nő – emlékeztetett az Economica.net portál. Kiemelve: a 2027-es drágítás éppen abban az évben jöhet, amikor Románia Európa legnagyobb földgázkitermelőjévé válhat a fekete-tengeri Neptun Deep lelőhely tervezett kiaknázásának köszönhetően.
Az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re pedig egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben – ez a célja az Európai Parlament által frissen elfogadott irányelvnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!