Az előző ár csakis a kereskedő által az árcsökkentés előtti 30 napban gyakorolt legalacsonyabb ár lehet. Ha romlandó termékről van szó, akkor az árlejtés előtti tíz nap legalacsonyabb ára lehet a kiindulópont. Amennyiben viszont a termék nincs még harminc napja piacon, akkor a kiindulási árnak az árcsökkentés előtti legkisebb árnak kell lennie. Az új előírások be nem tartása 4000 és 40 ezer lej közötti bírságot von majd maga után.

Nő ugyanakkor az árak nem megfelelő feltüntetése esetén jelenleg is alkalmazott bírságok szintje.

Az új szabályok várhatóan még idén, november 28-án hatályba lépnek, de ténylegesen csak 2022. május 28-ától alkalmazzák azokat.

– szögezte le Gyerkó László. Arra is kitért, hogy az árakat nem lehet ugyan szabályozni, ha a cég mozgatja az árait, nem mond ellent a versenymagatartásnak, de a harmincnapos tájékoztatásra vonatkozó előírást be lehet vezetni, ez más országokban is működik. A szakember elmondása szerint amúgy már korábban is felmerült, hogy az árcsökkentésnek a harminc nappal azelőtti árakra kellene vonatkoznia, időszerű tehát ennek a bevezetése.

Gyerkó László ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kormány a tervezettel kapcsolatosan valószínűleg kikéri majd a versenyhivatal és a fogyasztóvédelmi hivatal álláspontját is. Emlékeztetett, a Versenytanács által működtetett árfigyelő folyamatosan monitorozza az alapélelmiszerek árának változását, bár érkeznek visszajelzések, hogy emelkedtek az árak, még nem tapasztaltak olyan mértékű kilengéseket, amelyre „kigyúlna a piros lámpa”. A versenyhivatal munkatársai hetente elemzik az árak alakulását az alapélelmiszereknél, ha kiugró változásokat tapasztalnak, elkezdődik a kivizsgálás.

A végkiárusítás nagyon pontosan és részletesen leszabályozott, a kereskedőnek még a címkén is fel kell tüntetnie az akció időtartamát, százalékos arányban mekkora árcsökkentést alkalmaz, milyen árról indult, és a csökkentés után milyen áron értékesíti a terméket. Ugyanakkor a végkiárusításra szánt termékről külön regisztert kell vezetnie a kereskedőnek. Éppen a pontos szabályozás miatt ezen a területen nem nagyon történnek visszaélések, sőt még egyszerűsítették is a kereskedők dolgát, már nem kell lejelenteniük a polgármesteri hivataloknál, ha végkiárusítást terveznek – mutatott rá a fogyasztóvédelmi hatóság vezetője.

A fekete péntek jellegű akció során elmondása szerint már bonyolultabb bizonyítani a helytelen kereskedelmi gyakorlatot, a fogyasztóvédők akkor tudják ezt megtenni, ha a cég könyveléséből egyértelműen kiderül, hogy az akció előtt felemelte az árait, majd azt csökkentette vissza, azt a hatást keltve, hogy kedvezményes az ajánlat. Laurențiu Moldovan hangsúlyozta,

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat bizonyításához átvizsgálják a cég könyvelését, és abban az esetben merül fel ennek a gyanúja, ha alapos indok nélkül, hirtelen megváltoztatta az árpolitikáját. Ha egész évben ugyanazon az áron szerezte be a termékeit, és ugyanazt az árrést alkalmazta, majd hirtelen megemelte az árrést, utána pedig visszacsökkentette, akkor bizonyítható a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, a vásárlóval szembeni helytelen magatartás.

A fogyasztóvédelmi főfelügyelő-helyettes kifejtette,

Ezért lenne Moldovan szerint is előrelépés, hogy a cég köteles tájékoztatni a 30 nappal korábbi árairól, így az ügyfél eldöntheti, kedvező számára az ajánlat, valóban csökkentették-e az árakat.