A fuvarozók az elmúlt hónapokban többször is tiltakoztak a kötelező biztosítások ára miatt
Fotó: Infotrafic/Kolozsvár
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, csak azt a látszatot kelti, hogy a kormány beavatkozik a lakosság védelmében, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”. A kormány várhatóan június végéig meghosszabbítja az RCA árának befagyasztását, és várhatóan ez lesz az utolsó ilyen intézkedés.
2024. március 27., 14:572024. március 27., 14:57
2024. március 27., 17:342024. március 27., 17:34
A fuvarozók szerdai közleményükben arra reagáltak, hogy a pénzügyminisztérium közvitára bocsátott egy sürgősségirendelet-tervezetet, amely szerint a kgfb árának befagyasztását június 30-ig meghosszabbítják. A COTAR szerint az intézkedés senkinek sem segít, sőt további problémákat idéz elő.
„Másrészt a hatósági beavatkozás elűzi a biztosítási piacról mind a jelenlegi befektetőket, mind a hazai piacra belépni szándékozó biztosító társaságokat, és így csak a jelenlegi »cápák« maradnak, akik monopolhelyzetbe kerülnek, és addig emelik az árakat, ameddig csak akarják” – fogalmaztak az Agerpres által idézett közleményben.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
A fuvarozócégek képviselői kedd este a pénzügyminisztérium illetékeseit is tájékoztatták álláspontjukról. Hangsúlyozták,
„Bár úgy tűnik, hogy az intézkedés segíti a polgárokat, valójában semmilyen előnnyel nem jár. Ezt bizonyítja az is, hogy az úgynevezett árstop alatt több tíz százalékkal nőttek a biztosítási tarifák. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) pedig tehetetlenül nézte mindezt” – írták. A COTAR szerint az ASF-nek „nem az a dolga, hogy az alkotmányos és az európai elveket sértő, populista intézkedésekkel elbátortalanítsa a potenciális befektetőket”, hanem megoldásokat kell találnia az új, „komoly” piaci szereplők megjelenésének ösztönzésére az egészséges piaci verseny érdekében.
Közben a pénzügyi felügyelet vezetője be is harangozta, hogy a kormány várhatóan június végéig meghosszabbítja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) árának befagyasztását a 2023 februári árszinten. Alexandru Petrescu egy szerdai sajtóeseményen kifejtette: az intézkedésre azért van szükség, mert az ASF elemzése szerint még nem állt helyre a biztosítási piac egyensúlya. „Ezt nem kell részleteznem, mindenki tapasztalta” – jegyezte meg. Hozzátette: konzultált a pénzügyminiszterrel, és nagyon valószínű, hogy a kormány meg fogja hosszabbítani az RCA árának befagyasztását.
Ezek között említette a biztosítás részletekben történő kifizetését, vagy az RCA felfüggesztésének lehetőségét azok számára, akik csak időszakosan használnak egy járművet. Petrescu ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez lesz az RCA árának legutolsó befagyasztása. Ez időt hagy szerinte a hatóságoknak azokra a jogszabálymódosításokra, amelyek ellenőrizhetőbbé teszik a biztosítási piacot az árbefagyasztás feloldása után.
Eközben a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR) aggodalmát fejezte ki a befagyasztás meghosszabbítása miatt. Szerdán közzétett állásfoglalásában a szervezet megállapította, hogy ez az intézkedés „nem csodaszer”. Képviselői szerint amellett, hogy az árbefagyasztás súlyosan sérti az uniós szabályokat, a kormány az inflációt sem veszi figyelembe, illetve megfeledkezik arról, hogy az RCA árát a balesetek száma, a kifizetett kárigények és a növekvő költségek is befolyásolják.
és tavaly éppen azok a társaságok mentek csődbe, amelyek az RCA árába nem építették be a megnövekedett költségeket.
Az UNSAR szerint az RCA árának befagyasztásakor a kormány figyelmen kívül hagyja a biztosítási iparág elveit. „Ezek szerint a biztosítók szabadon határozhatják meg ügyfeleik kockázati profilját, vagyis üzletpolitikájukat a káresemények gyakoriságához és súlyosságához igazíthatják” – olvasható a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén márciusban 907 612 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 8681-gyel kevesebben, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!