Fotó: Haáz Vince
Az elmúlt évek gyenge eredményeit látva a román oktatási rendszert meg kell reformálni, - kongatja meg a vészharangot az Erste csoport elemző részlege az ügyfelek rendelkezésére bocsátott dokumentumában.
2023. november 03., 15:572023. november 03., 15:57
A Profit.ro gazdasági portál által idézett dokumentum ráirányítja a figyelmet a tanárok számának az elmúlt 25 évben bekövetkezett csökkenésére, valamint a motiválatlan személyzetre.
– húzza alá az elemzés. Amely szerint a román gazdaság sokkal nagyobb növekedést érhetne el, ha az oktatási rendszer következetesebben járulna hozzá.
A hitelintézet jelentést állított össze a romániai oktatási rendszer állapotáról, amelyben megemlíti az oktatási évek száma és az egy főre jutó GDP szintje közötti összefüggést. A romániai oktatás egyik fő gyenge pontjaként említi az oktatásra fordított alacsony, a GDP mindössze 3,2 százalékát kitevő kormányzati kiadásokat, valamint a városi és vidéki oktatási szint közötti nagy különbséget.
– vonja le a következtetést az Erste jelentése, amelyet a BCR Research támogatásával készítettek.
„Egy olyan helyi rendszerben, ahol az Európai Bizottság mutatói kevés előrelépést mutatnak, vannak pozitívumok is. A 25–34 évesek felsőfokú oktatáshoz való hozzáférése a 2010-es 9,2 százalékos kiindulási pontról 2022-re 24,7 százalékra javult” – derül ki a dokumentumból.
Még ha a kiindulási helyzet nem is jó, vannak lehetőségek – vallják az Erste elemzői, kiemelve, hogy a romániai oktatási rendszerben nagyon magas szinten tudatosult, hogy reformokra van szükség.
Valamennyi területen – szövegértésben, matematikában és a természettudományokban is – romlott a romániai diákok teljesítménye a legújabb PISA-felmérés szerint. Miközben számos szakértő aggasztónak tartja a hazai oktatás helyzetét, a tanügyminiszter nem ennyire borúlátó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!